Poldi bácsi megmondója

Egyszerű lenne annyival elintézni, hogy most Brüsszel is kipróbál egy unorthodox megoldást.

Gondoltam, megnézem eredetiben a ma reggeli Varga Mihály-magyarázkodást, ha már mindenütt címlaphír volt. Gyorsan rájöttem, hogy valami nem stimmel.

Dr. Schmitt Pál jövője biztosított. Nem csak azért, mert az emlékezetes jogszabály-változtatás miatt limitált hivatalban töltött idő nélkül is jár majd neki élete végéig az apanázs. Nem marad hasznos teendő híján sem, amikor majd lehajtott fejjel el kell kullognia a Sándor-palotából: az olyannyira fontos magyar-bolgár kapcsolatok személyes szószólója lehet.

Magyarország kormányával szemben a legnagyobb probléma a hitelesség hiánya. A pénteken elküldött százoldalas Orbán-levél és annak históriája valószínűleg tovább ront a helyzeten.

Három határozati javaslat közül azt fogadta el csütörtökön az Európai Parlament, amely egyértelműen elmarasztalja Magyarországot, az Orbán Viktor vezette kormány mély aggodalmakra okot adó politikáját. Az első kormánypárti reakciók szerint a jobboldalt mintha az előjelek ellenére is meglepte volna a "jogi következményekkel nem járó" döntés.

A határozatban az EP súlyos aggodalmát fejezi ki "a demokrácia gyakorlásával, a jogállamisággal, az emberi és szociális jogok gyakorlásával, a fékekkel és ellensúlyokkal, az egyenlőséggel és a diszkriminációmentességgel összefüggésben".

Azt írja a Népszava online, hogy Orbán már "le akarja váltani" Schmittet, akinek legesélyesebb utódjelöltje Martonyi János. Hét órával azután írja, hogy a HVG részletesen megzenésíti: a Schmitt-téma a kormánypártnál tabu, Orbán nem hajlandó bántani Plagi bá-t, ami egyre kínosabb a fideszes berkekben.

Összegezzük, milyen fontos dolgokat tudhattunk meg a miniszterelnök hétfői parlamenti napirend előtti felszólalásából.

A Hírtelevízió által élőben közvetített csütörtök délutáni brüsszeli meghallgatás "magyar hőse" egyenes derékkal, mosolyogva állta a hozzászólások rohamát - más kérdés, hogy a felvetésekre érdemben nem válaszolt. A végén aztán kard ki kard!

Megmondta az elején, hogy meredek lesz. Az lett.

Most láthatja mindenki, újságíró, politológus, mennyire naiv is volt, amikor bizonyos - megalapozottnak tűnő - jelekből kiindulva azt prognosztizálta, hogy békülékeny, a hazai ellenzéknek és a nyugati világnak gesztusokat felvonultató beszéd lesz Orbán Viktor évértékelője.

Senki ne menjen fel elalvás előtt, félálomban a köztársasági elnöki hivatal honlapjára, mert úgy jár, mint én!

Ez volt Magyarország 2012 januárjában. (Idézetek az internetes sajtóból.)

Közeli ismerőstől kapott információ szerint a IX. kerületben lakók postaládáiba az elmúlt napokban a "kerületi tanács" címerével díszített nagy borítékot gyűrt be a postás. A levél adóbevallásra szólít fel. Kiderül belőle, hogy "2012. január 1-jétől új önkormányzati rendeletet fogadott el a Képviselő Testület" (sic!). Ennek értelmében megszűnt a magánszemélyek tulajdonában álló lakások teljes adómentessége.

Zavarban van Európa politikai elitje, mit kezdjen velünk. Gondoljuk végig, foglaljuk össze, mi ennek az oka.

Orbán Viktort aggasztja, hogy Magyarországon ma egyre csökken az Európai Unió népszerűsége. Ezért megfontolásra javasolja, hogy milyen eljárásokat indít ellenünk az Európai Parlament (forrás: közszolgálati tévéhíradó).

Ahogy tegnap írtam: érzékelni fogjuk a létszámbeli arányokat, hát érzékeltük. Sokan voltak, nagyon sokan. Mindegy is, hogy százezren vagy egymillióan (ez a két szélsőérték maradt meg bennem a sajtót böngészve). A lényeg, hogy a szándék sikerült, nagy számban voltak utcán azok, akik... mit is akarnak?

Százezer ember nagyon sok ám. (A kétmillió ennél alig kevesebb.)

Százezer embert kivinni az utcára - ehhez vagy nagyon erős szervezettség kell, vagy olyan tömeges, elemi erejű felháborodás, amelynél az elkötelezettség határozott aktivitásara sarkall még akkor is, ha szombat délután jobb dolga is lenne az embernek, s még akkor is, ha egy több órás vonulás, álldogálás fizikailag is komoly megerőltetés, nem beszélve a hűvös időről.

Tudom, hogy nem csak a kommentelők fognak meglincselni, de a magyar közélet bolsi-libsi része is. De nem érdekel! Lássuk, milyen lehetőségek vannak még pénzszerzésre a 12 milliárdos rendszámtábla-csere után.

Nincs mese, a köztársasági elnök útelágazódáshoz érkezett. Fürkésszük ki Schmitt Pál gondolatait.

A (Köztársasági) Elnöki Hivatal honlapján nincs nyoma annak, hogy a Schmitt Pált ért súlyos plágiumvád bármilyen módon érintené a magyar ál(l)amfő munkarendjét, hétköznapi programját. Hacsak...

Tegnapi írásunkat ott hagytuk abba, hogy nagyszabású politikai pókerparti tanúi (sőt, sajnos elszenvedői) vagyunk, s e partiban  Orbán természetesen veszíteni fog.

Egyértelmű. Perspektivikusan: felvirágoztatni az országot, második államalapítóként bevonulni a magyar történelembe. Rövid távon: megmaradni cselekvőképes politikusnak, elkerülni, hogy a gazdasági, s most már politikai gőzhenger apróra lapítsa össze, kinyomva belőle nem csak a szuszt, hanem a nemes belső szerveket is.

Ami neked lenne kedvező, abban természetesen nem vonatkozik rád a változás, ami viszont tovább apasztja a kasszádat, abban könyörtelenül érintettnek nyilvánítanak - ugyanarról az egyetlen számláról van szó!

A jegybankelnök kezdeményezésére péntek reggel 8-kor a miniszterelnök dolgozószobájában fontos megbeszélés kezdődött. Az első hivatalos tájékoztatás szerint Orbán Viktor kormányfő,  Simor András jegybankelnök, Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter, Fellegi Tamás IMF-tárgyalásokat vezető tárca nélküli miniszter, illetve a Varga Mihály, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár volt bent a teremben.

Annyi, de annyi hír van naponta, hogy az ember csak kapkodja a fejét. Már szinte fel sem tűnnek, de legalábbis nem verik ki a biztosítékot olyan információk, amelyek nyugodtabb időszakban világbotrányt jelentenének.

Nézzünk ebből két mait.

Ma a nap végén 263,54 forint volt egy svájci frank.

Tisztelettel érdeklődöm: aki a 176 forintos árfolyamon felvett kölcsön terheit már sem anyagilag, sem lelkileg elviselni nem képes svájcifrankhiteles, de nem adósodott el még tovább december utolsó napjaiban, nem vett fel hitelt, nem adta el a jelzálog alatt lévő ingatlanát "jutányos áron", nem feküdt le a főnökével, hogy állami alkalmazottként megkapja a hétmilliós kincstári segítséget, nem tarhálta végig immár százhuszadszor a rokonságot, mert tudta, hogy azoknak sincs már egy vasa se, nem maradt már semmi elzálogosítani valója, rég leállított (így különösen becsben tartott, alig használtnak nevezhető) kocsijára megvetően néz mindenki, akinek felajánlja megvételre, esetleg megpróbál ötödik másodállást vállalni egyre távolabb kerülve eredetileg kitanult szakmájától, s úgy tűnik, hiába "halasztja" immár egy éve valamennyi fogyasztói igényének kielégítését az étkezésen kívül, s így nem tud élni a Magyar Kormány által más kontójára nagyvonalúan felkínált végtörlesztési lehetőséggel - na azzal mi lesz?