A Fidesz (nyilván személyesen Orbán Viktor) folytatja, sőt, innovatív eszközökkel "továbbfejleszti" Magyarország kettészakítását.

Mintegy kétezer jobboldali érzelmű lengyel ember érkezik a kormánypárt március 15-i "Békemenetére". A turistautat az MTI szerint független, más forrásokból ítélve jobboldali Gazeta Polska hetilap klubjai szervezik. Busszal, vonattal, repülővel és személygépkocsikkal jönnek a lengyelek, hogy hitet tegyenek a ..., mi mellett is? Nem a lengyel-magyar barátság, hanem a magyarok egy része által támadott kormány mellett. 

Játsszunk el a gondolattal, hogy most Mesterházy Attila a miniszterelnök és a kormány hívei több ezer lengyel szociáldemokrata szimpatizánst hívnak a nemzeti ünnep, március 15. megünneplésére, valamint a baloldali hatalom melletti nemzetközi kiállás demonstrálására. Nem vádolná-e Szijjártó Péter a történelmi gyökerű magyar-lengyel kapcsolatok megrontásával a "Mesterházy-kormányt"? Nem kiáltana-e az ég felé kedves, pösze hangján Selmeczi Gabriella, hogy a magyar baloldal meggyalázta az évezredes múltra visszatekintő történelmi barátságot?

Aki magyar, kokárdát visel. Aki kokárdát visel, velünk van. Aki velünk van, magyar.

Aki nem visel kokárdát, nem magyar. Aki nincs velünk, nem visel kokárdát.

Jól emlékezhetünk erre mindannyian. A jobboldali hívek büszkén, a másik tábor felé adresszált nem is enyhe gúnnyal tették magukévá a fenti érvrendszert. Nem tudom, eszébe jutott-e valakinek akkor, hogy mi indul el a kokárda kisajátításával.

De hát ugye a nemzet nem lehet ellenzékben, aki nem velünk van, nem is magyar, nem is ember, ezért nem is számít. Sőt! Mivel elnyomja a magyart, rendszeresen ráront nemzetére, büntettetni rendeltetik. Most ez zajlik.

A lengyelek bevonása ebbe a folyamatba - újdonság. Elsőre frappáns megoldásnak tűnik, hiszen demonstrálni lehet vele a nemzetközi támogatottságot, mi nem is vagyunk elszigetelve! Kicsit EU-ellenes stichtje is van a dolognak, de nem annyira, hogy feltűnő, és felróható legyen. Jelképezhet egyfajta jobboldali, határok feletti közép-kelet-európai összefogást is. És végül: új szellemet ad annak, ahogy a két néphez tartozók valóban évezredek óta szimpátiával gondolnak egymásra.

Összegezve: Orbán Viktor és hívei tovább folytatják az ország kettészakítását. Ezt szolgáló/eredményező politikájukat újabb, eddig közös, szimbolikus területre terjesztik ki, súlyosan gyengítve Magyarország erejét, újabb bóját elhelyezve azon a hajózási útvonalon, amelynek célvonalánál akár polgárháborús helyzetbe is sodródhat a "gyorsnaszád".

Ami pedig lengyel barátainkat illeti: a sokat emlegetett barátság a rendszerváltás időszakában már kénytelen volt kiállni egy nagy próbatételt. Mindannyian (akik akkor már jócskán éltünk) emlékszünk a "lengyelpiacokra". Kezdetben még szimpátiával, később bosszankodva, egyre kevesebb türelmet tanúsítva kerülgettük a mindenfélével seftelő, rosszul öltözött "barátokat".

A jó kapcsolat túlélte azt az időszakot.

Hogy a mostani felelőtlen kezdeményezés után is így lesz-e, az jórészt a hozzánk vendégségbe érkező kétezer lengyel barátUNK (igen, mindannyiunké!) március 15-i viselkedésétől függ.

Egész aprólékos részletek a lengyelek utaztatásáról