Röviden: dr. Schmitt Pál megcáfolta a plágium vádját, elmondta, hogy a kisdoktori 20 évvel ezelőtt, írógéppel készült. Vagyis a neki felrótt copy-paste kizárva.

Hosszabban:

Azt hittem - de tényleg - hogy legközelebb már csak a köztársasági elnök politikai nekrológja kapcsán kell felhúznom magam, végignézve ismét ennek az embernek az életútját, politikai és "szakmai" karrierjét.

De nem.

Schmitt Pál eddig lapított, mint kutyacsont a fűben, s az ember egy oroszlán holttestét se szívesen rugdosgatja, nemhogy egy palotapincsiét. Most viszont megszólalt. Kikerült a Sándor-palota fegyveres őreinek védettségéből, Brüsszelben fogadta őt mindenki, aki számít az unióban. És lám, nem szakadt le az ég, még kezet is fogtak vele, mikor jellegzetes, gorillaszerű tartásával, kicsit félve besomfordált Barroso irodájába.

Hja, ha így áll a helyzet, akkor ideje államférfiként viselkedni! - gondolhatta és lőn.

Mielőtt rátérünk az akcióra, elevenítsük fel, hogy a doktor úr eddig egyszer reagált a plágiumvádra (nem számítva a beosztottjainak diktált sajtóközleményt). A Kossuth Rádió 180 perc című műsorának január 18-i adásában próbálta megvédeni magát, inkább szánalommal vegyes dühöt keltve, mint szimpátiát.

Ez az az interjú, amelyből megtudtuk, hogy az ellopott szellemi termék valódi neve "törzsanyag" és igazán az ebből levont következtetések jelentik a felbecsülhetetlen értéket. A bolgár Georgijev egyébként is nagyon örült, amikor hallotta, hogy a MOB-elnök felhasználta a dolgozatát. (Fájdalom, azóta meghalt, így ezt nem tudja megerősíteni. A lányának meg máshogy kellett volna feltenni a kérdést, akkor nem mondta volna az újságíróknak, hogy kizárt a munkakapcsolat.)

Dr. Schmitt Pál Brüsszelben szerdán (még az Orbánnak küldött lesújtó EB-válaszlevél tartalmának nyilvánosságra kerülése előtt) hosszabb interjút adott a BruxInfónak, Gyévai Zoltánnak és Nagy Tamásnak.

Sok mindenre választ kapunk ebből az interjúból. Az eufória, hogy dr. Schmitt Pált államfőként fogadták, talán még kávéval is megkínálták, megoldotta az elmúlt hónapokban oly hallgatag elnök nyelvét.

"Mindent összevetve, mindkét vezetőnek a szimpátiáját éreztem, és jól esett nekik, hogy államfőként jelentem meg az irodájukban, és megpróbáltam tiszta vizet önteni a pohárba Magyarországon a demokrácia állapotáról, az alaptörvényünkről." - lelkendezik a Barroso és Van Rompuy irodájában eltöltött időről elnökünk.

Aki elolvassa az interjút, láthatja, hogy a "kormány motorja" jól felmondta a leckét, a kormány érveivel védte meg a kormány álláspontját. De néha elszólja magát. Most hallunk például először arról, hogy brüsszeli mértékadó vezetők miként értékelik Orbán Viktor kirohanásait.

"Ők nagyon rossz néven vettek egy nyilatkozatot azzal kapcsolatban, hogy mennyire legitim a Bizottság. (Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitungnak azt mondta: „Engem megválasztottak, a magyar kormányt is megválasztották. De ki választotta meg az Európai Bizottságot? Hol van a demokratikus legitimációja?” – a szerk.) Én garantáltam nekik, hogy Magyarország a Bizottságra, a Parlamentre és a Tanácsra is nagyon is legitim és fontos döntéshozó szervként tekint, már csak a szerződéses kötelezettségei alapján is."

Megjegyeztük, dr. Schmitt azóta biztos beszélt Orbán Viktorral is, mert a miniszterelnök fülét-farkát behúzva kért bocsánatot csütörtökön. Így:

,,Orbán szerint az Európai Unió nem segíti kilábalni a válságból, az a módszere, hogy a jókat bünteti, a gyengén teljesítőket pedig jutalmazza. „Ezzel a mentalitással egy vidéki kócerájt sem lehetne elvezetni”.,,  

Figyelemre méltó, hogy az interjúban Schmitt Pál nem csak magát fényezi, önkritikát is gyakorol (igaz, konkrét, ezt firtató kérdésre válaszolva):

"Ebben a nagy törvényalkotó lázban, ahol több mint 350 törvény született másfél év alatt, becsúsztak hibák. Én is hibáztam, amikor olyan törvényt írtam alá, amit később az Alkotmánybíróság, vagy valamelyik EU-s fórum kritizált. Igen, ezek hibák voltak, de ezeket lehet korrigálni. Az EU-val fennálló együttműködésünk szerződéseken alapul. Annak minden pontját kötelesek vagyunk betartani, és ebben nem látok komoly hibát."

Ha jól emlékszem, dr. Schmitt Pál korábban azt mondta: a lelkiismerete tiszta, minden törvényt legjobb meggyőződése szerint írt alá, még azokat is, amelyekkel kapcsolatban voltak aggályai a visszamenőleges hatály miatt. Meggyőzték ugyanis, hogy most magasabb érdeknek kell megfelelni.

Most pedig azt mondja, történtek hibák, de ezek kijavíthatók. Nocsak. És hogy tetszenek majd kijavítani? Úgy mint azokat a hibákat, amelyek alkotmányossá tételéhez az alkotmányt módosították és azt tetszett aláírni, tudván tudva, hogy az Alkotmánybíróság döntése után maga az alkotmánymódosítás is alkotmánysértő?

És hát a plágiumvádak... A doktor úr egyenesen meg van sértve. Annyira ártott neki ez az ügy, amennyire "hagyták, hogy ártson". Kik? Miért?

"A felém irányuló szeretetet és bizalmat változatlanul érzem. Nyilvánvaló, hogy az ország kétharmadának még mindig megfelelő elnök vagyok. Akik az életemet, a pályámat, családi életemet, a gazdasági feddhetetlenségemet, a sportbéli és diplomáciai teljesítményemet figyelemmel kísérték, azok változatlanul bíznak bennem. A munkámat a legnagyobb alázattal és a legjobb tudásom szerint végzem függetlenül ettől a sajtó által sokat emlegetett ügytől. Valószínű, az, hogy most, 20 évvel a dolgozat megírása után kerül elő az ügy, annak köszönhető, hogy megpróbáltam segíteni a kormány munkáját, és a törvényalkotásban inkább motor voltam, mintsem fék. Inkább a határidők betartását, és a rendteremtés időzítését, mélységét segítettem elő. Ez a cél itt, és nem az, hogy kitől és honnan származnak olimpiával kapcsolatos adatok, amelyek mindenki számára elérhetők. A nagy része közös forrásból származik egyébként, ezekre szokták azt mondani, hogy „a tudomány jelenlegi állása szerint”, de ezt még úgyis megtehettem volna, hogy a forrást sem tüntetem fel. Például azt, hogy 1936-ban volt a berlini olimpia, nem kell idéznem, hogy honnan tudom."

Jól látok? A (szellemi) tolvaj gúnyosan visszatámad? Tán arra kapta a doktoriját, hogy megmondta: 1936-ban Berlinben olimpiai volt?

Schmitt Pál egyike azon magyar közéleti figuráknak, akik tudás, tehetség és elvi következetesség nélkül végiglébecoltak egy egész életet. Mosolyogva kvaterkáztak mindenkivel, igen, azzal is, akinek éppen nincs hatalom a birtokában, mert egyszer még lehet. Ez ki is fizetődött, egyre magasabbra került, sosem volt "rossz oldalon", s most már valószínűleg őszintén úgy gondolja, hogy a befutott pályaív példamutató.

A sötét dolgokkal terhelt múltú sportdiplomata politikai szélkakas lett, majd elvállalta a köztársasági elnöki hivatal vaníliakarikás bohóca szerepet. Valóban motor lett, s a felelősséget nem fogja vállalni ezekért a tetteiért sem: ő a kétharmad embere, a nemes célok pedig megszépítenek mindent. A plágiumügy után az ország szégyene lett, s most komolyan azt hiszi, hogy nem vele van a baj, hanem azt a következetes magatartást büntetik itt egyesek, amellyel a "jó kormányt" segíti.

Az interjúban dr. Schmitt Pált megkérdezik, mit jelent az a mondata, hogy a dolgozatát vizsgáló bizottság megállapításait tiszteletben fogja tartani. A válasz szerint azt, hogy tudomásul veszi. És gondolom, minden megy tovább, a maga "kitaposott útján".