Becsületben(?) megőszült köztársasági elnökünk, Orbán Viktor humánpolitikai stratéga selejtes terméke, Schmitt Pál ismét közéleti szerepet vállal.

Oly sok dicstelen szereplés hőse, a NER kiszolgálója és kitartottja, a zemberek embere nem ám hogy bujdokol valahol, élve azzal, ami jár (az jár), hanem egyenesen megnyilvánul. Szavakat formáz. Nem teljesen a magyar nyelv szabályai szerint, de ezt már megszoktuk, szinte hiányzik.

Kényszerű visszavonulása óta már korábban is feltűnt itt-ott, egy-egy rendezvényen, mint Lomniczi Zoltán, aki sehonnan sem hiányozhat. A különbség annyi, hogy Schmittet nem retusálták ki a képről, hagyták, hadd joviáliskodjon ott a háttérben.

Ámde most megtört a jég. Plagi bá ahelyett hogy a doktorijára készülne, esetleg egy elsötétített szobában csóválná a fejét naphosszat, azon morfondírozva, hogy történhetett ez meg vele, hol cseszhette el - ismét szerepel. Közszereplői funkciót vállal, beszédet tart, megmondja a tutit.


Becket Szent Tamásra emlékezve tartottak ökumenikus szertartást az elmúlt hétvégén Esztergomban a Szent Tamás-hegyi kápolnában, majd a keresztény értékekről és az európai identitásról rendeztek konferenciát, amelyen előadást tartott Hölvényi György egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár, Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára és Schmitt Pál volt köztársasági elnök - derül ki az MTI tudósításából.

A közszolgálati hírügynökség méltatlanul kevés terjedelmet szentel annak az államférfinak, aki nem is oly rég a szemünk láttára járta be oda-vissza a Sándor-palota termeit (na jó, a visszaútban Bagi Iván is segített).

Mindössze azt említik meg, hogy Schmitt "emlékeztetett, hogy az alaptörvény biztosítja a keresztény értékek védelmét, majd elmondta: Magyarország Európában azon kilenc ország közé tartozik, amelyek alaptörvényükben felvállalták a kereszténységet".

Szerencsére a Hírtévé kamerája rögzítette a beszéd releváns részeit és le is adták azokat a Kommentár nélkül rovatban. (Alul megtekinthető.)

Így tudjuk, hogy amikor a király kinevezte Becketet Canterbury-i érsekké, nyilvánvalóvá vált, hogy ez a barátság "összeegyezhetetlen" (sic!) a Krisztussal való barátsággal.

"Mai politikai terminus technicussal élve azt mondhatnánk, hogy Becket Tamás volt annak idején az úgynevezett fékek és egyensúlyok (sic!) szerepének a felvállalója, mint ahogy az egyház valóban kellett, hogy végezze ezt a különleges jogi feladatot, hogy valahogy féken és egyensúlyon tartsák a természetesen az abszolutizmusra törekvő mindenkori uralkodókat."

Felvilágosult gondolkodás, behelyezhetnénk a mai politikai viszonyrendszerbe az egykor sikeres módszert, lehetne például Semjén Zsolt vagy Balog Zoltán az Alkotmánybíróság elnöke. Csak hogy egyensúly legyen.

A rövid videó mégis inkább arról marad emlékezetes, hogy Schmitt Pál saját szavaitól meghatódva dicséri a "húsvéti alaptörvényt", neki jutott ugyanis a megtiszteltetés, hogy aláírhatta azt.

Az új húsvéti alkotmány szerinte azt üzeni, hogy "átmeneti alkotmánnyal és különböző pártpaktumokkal irányított Magyarország már végleg a múlté és a harmadik évezred minden magyar országát kell, hogy elhozza". "...mindenki számára biztosítja a keresztény civilizáció alapját képező értékeket, emberi jogokat, mindenekelőtt az emberi méltóságot."

Mondta ezt egy nappal azután, hogy az Alkotmánybíróság megsemmisített egy sor szabályt, amiről ez a szent társaság azt hitte, hogy beleírta az alaptörvénybe, de kiderült, hogy mégsem. Hiába minősítette ugyanis az átmeneti rendelkezéseket az alaptörvény részének, ez nem állta ki az alkotmányossági próbát. Így aztán buktak az alkotmányos védelem alá csempészett turpisságok, a keresztényi magatartásba vastagon beleférő csalás pedig lelepleződött.

Schmitt úrnak sikeres doktorivédést kívánunk!