Van ugye az európai jogállamiság és a magyar (más néven kétharmados vagy NER-es) jogállamiság. A kettő látszólag hasonlít egymásra, valójában azonban ég és föld. Ezt deklarálja most (Orbán Viktor közvetlen utasítására) a magyar jogalkotás.

Orbán Viktor azért válaszolhatott olyan gyorsan optimistán, "megengedően" Barroso múlt pénteki levelére, mert a fejében már készen volt A TERV a negyedik módosítás módosítására. A hvg.hu írta meg, hogy a benyújtott módosítás szerint "Két részletkérdésben tesz engedményt az alaptörvény negyedik módosítását kritizáló Európai Bizottságnak a kormány: ha a parlament is elfogadja az erről szóló javaslatot, nem lehet majd áthelyezni más bíróságra olyan pereket, amelyekben közvetlenül hivatkoznak uniós jogszabályra, illetve az európai parlamenti választások előtti kampányban a kereskedelmi tévékben is sugározhatnak majd politikai hirdetéseket."

Ez új távlatokat nyit, de tényleg!

Most túl azon, hogy ügyvédi körökben nyilván már most megkezdődött a kellő szakanyag kidolgozása a "miként emeljünk be bármilyen ügybe európai uniós jogrendre hivatkozást?" címmel, nem lehet túlértékelni a most benyújtott módosítás által megnyíló új távlatok jelentőségét.

Ha nem viccről vagy valamilyen otromba visszavágásról, fricskáról van szó, akkor a kezdeményezés jóvoltából átalakul a magyar jogrendszer és két külön folyamat indul meg Magyarországon. Lesz az itt is alkalmazott európai jogrendszer és a Brüsszel által nem elismert, de mégis magyar kétharmados többséggel jogrendszerbe helyezett szabályok sora.

Vagyis nyilván csak az első lépés, hogy az ügyek áthelyezésére valamint a választások időszakára vonatkozó médiakampányra vonatkozik a megkülönböztetés. Később ez a folyamat kiteljesedhet. Hazai viszonylatban bevezethető a halálbüntetés, lopás esetén a kézlevágás. Természetesen kizárólag azokban az esetekben, ha az elkövető/áldozat nem más uniós ország állampolgárát gyilkolászta, erőszakolászta meg, hanem mágyár tezsvér követte el a bűnt becsületes magyar ember ellen.

A dologban egyébként semmi újdonság nincs, gazdasági téren már évek óta megvalósul a kezdeményezés, hiszen a "magyar tőke védelmében" a külföldi befektetőket sújtja a sarc. De itt is nyílik még tere a kreativitásnak. Mivel a posztunk témáját adó jogi aktus megteremti a precedenst, a jövőben elég simán hivatkozni az uniós és a magyar jog hazai alkalmazása terén (történelmileg, folyamatos szerves fejlődés révén) kialakult különbözőségre, s természetessé válhat, hogy magyar bíróság előtt mindenféle gazdasági kérdésben csak a magyar álláspont juthat érvényre, amennyiben a peres felek egyike külföldi. Ha pedig ez a jogelv általánossá válik, akkor felesleges lesz a perek áthelyezése - ismét kihúzva egy méregfog a gaz magyargyűlölő imprialisták és szekértolóik sanda szándékai alól!

Most tényleg! Megőrültek maguk ott fenn?!