Martonyi János külügyminiszter ezt nyilatkozta Orbán Viktor pénteki berlini látogatása előtt:

"A hatalmas átalakítások során elkerülhetetlenek a hibák, és a kormány soha nem is állította, hogy tevékenysége hibátlan."

Szeretem, amikor a kormány magukat européernek feltüntető tagjai előlépnek és csúsztatással vagy nettó hazugsággal állítják tekintélyük maradék részét az országot vezető diktátor szolgálatába. Az ilyen szituációkból lesznek a legjobb Poldi-bá posztok - más kérdés, hogy Magyarország külföldi tekintélyén, a még itthon élők "komfortérzetén" milyen nyomot hagynak az ilyen nyilatkozatok.

Vizsgáljuk meg a fenti mondatot.

"Hatalmas átalakítások".

Milyen hatalmas átalakítások? Most már két évre napról napra él az ország. Miniszter és háziasszony örül, ha ideiglenesen betömködi az éppen tátongó lyukakat. Következetes stratégia egyetlen területen készült és valósul meg: miként lehet intézményesen, parlamenti diktatúrával és a diktátorhoz várhatóan hű személyek révén bebetonozni, hosszú időre megtartani a hatalmat, még arra az esetre is gondolva, hogyha a választások nem sikerülnének. Ilyen körülmények között sem idő, sem energia, sem ész, sem politikai tisztesség (és tegyük hozzá: sem tényleges igény) nincs valódi országépítő stratégia, "hatalmas átalakítás" véghez viteléhez.

"A kormány soha nem is állította..."

Milyen kormány? Ez a mondat azt sejteti, mintha Magyarország működtetését a legutóbbi választáson kétharmados parlamenti többséget szerző politikai "kormány" elnevezésű testület útján látná el. Ezzel szemben mindenki tudja, hogy még a csekély jelentőségű ügyekben is Orbán Viktor miniszterelnök dönt. A kiadott feladat végrehajtását és a sajtó előtti magyarázkodást bízza a miniszterekre, akik latin nevükhöz híven szolgák, de nem a nép, hanem főnökük szolgái. Ha meg is kérdezik Martonyi urat a baltás gyilkos elengedésének várható következményeiről, utána nagy ívben szarnak arra, amit mond. Aztán magyarázhatja a bizonyítványt, hogy így jogszerűen jártunk el, meg úgy nem teljesítették a nekünk tett ígéretet. Ismerős, Martonyi úr? De hiszen így megy más ügyekben is, meg a többi tárcánál is, ahogyan arról nyilván értesülni tetszik nap mint nap. Az ad hoc intézkedéseket nem csak a törvényhozásra kényszeríti rá a Kedves Vezető, hanem saját államigazgatási apparátusára is. Ehhez járul még a politikai alapúvá tett személyzeti politika sara: "véletlenül" szüntetnek meg nyugdíjakat, amit aztán kínos magyarázkodással adnak vissza, pazarló, korrupt, tipikusan urambátyám "állami adminisztrációt" működtetnek, amelyben alapvető módszer az alkalmazottak megfélemlítése. Ön ebben a rendszerben biológiai díszlet, legitimáló dísztárgy, csinos bajszú kétujjas báb, akit fel lehet mutatni, mint az előadás egyik szereplőjét. Még súlya is van a szavának, hiszen a neve után oda lehet írni, hogy "külügyminiszter". Ha-ha-ha.

"...soha nem is állította, hogy tevékenysége hibátlan".

Tényleg nem. Csak soha, de SOHA nem ismerte be, hogy hibázott. Mindig a körülmények, a nemzetközi helyzet, a globális válság volt az oka annak, hogy nem teljesült az ígéret - már ha egyáltalán elkezdtek belebonyolódni annak megmagyarázásába, hogy valami miért olyan lett, amilyen lett. De általában inkább hallgatnak, másra terelik a szót, gumicsontokat szórnak a közvélemény elé, botrányokat kreálnak, hogy mindenről essék szó, csak arról ne, hogy miért baszták el megint és megint és megint.

Martonyi külügyminiszter azt is mondta az interjúban, hogy "a médiatörvény a külföldi aggodalmakkal ellentétben nem korlátozta az újságírók szabadságát, az Alkotmánybíróság pedig hatályon kívül helyezte a jogszabály egyes részeit. Mindez azt mutatja, hogy a demokratikus intézmények működnek, az igazságszolgáltatás független, a sajtó szabad."

Most anélkül, hogy darabonként szétszedném a fenti hazugságokat, csúsztatásokat is, csak annyit jegyzek meg: bizony, demokratikus, jogállami rendszerben élünk. Jól van az úgy, hogy a miniszterelnök felébred és gondol egyet: ehh jobb lenne mégis prezidenciális rendszerben működtetni az országot, túl sok macera ez a parlamenti demokrácia. "Egy elnöki rendszer valószínűleg alkalmasabb nehéz reformok végrehajtására, mint egy parlamentáris rendszer" - nyilatkozza - természetesen külföldön, hiszen a magyar nép sorsát kevéssé befolyásoló kérdésről van szó. A parasztnak kuss, főleg ha a belvárosban él, na akkor meg különösen. Majd hozzászokik az új rendszerhez is, csinálunk neki tévécsatornát, meg stadionokat.

És ne legyen kétségünk, meg is csinálja, amit kigondol álmában - erre kellett neki a birkák által biztosított kétharmad.

De hogy a bajuszos miniszter mindezzel a háttérrel külföldön eljátssza az européer demokratát - na ez veri ki a biztosítékot, lejáratva nemzedékekre a Martonyi nevet.


FEJEZZÜK BE A MÚLTAT - Milla-tüntetés október 23-án