Magyarország tekintélye napról napra zsugorodik. És most már nem is csak a baltás gyilkos kiadásáról van szó, hanem annak utózöngéiről, arról, hogy hisz-e még valaki egyetlen szót is abból, amit mértékadó magyar politikusok mondanak.
A jereváni parlament minket elítélő határozatának vitájában érdekes dolgokat hozott nyilvánosságra Edvard Nalbandján külügyminiszter. Eszerint az örmény külügyi tárca augusztus folyamán nem egyszer fordult a magyar külügyminisztériumhoz azzal a kéréssel, hogy adjanak tájékoztatást Ramil Safarov átadásának ügyéről, de azt a választ kapták, hogy Safarovot nem fogják átadni Azerbajdzsánnak.
"Miután újra és újra értesültünk Azerbajdzsán szándékairól, az örmény államfő, parlamenti elnök, miniszterelnök és külügyminiszter a nagykövetek útján felhívta a magyar hatóságok figyelmét arra, hogy megengedhetetlen lenne a gyilkos kiadása, s többször is azt az egyértelmű megnyugtató választ kapta, hogy kizárt egy hasonló lépés. Ilyen választ adtak augusztus 22. és 24. közötti kérdéseinkre is a magyar külügy- és igazságügy-minisztériumból" - sorolta beszédében Edvard Nalbandján.
"Az említett megnyugtatások megerősítése érdekében az örmény külügyi tárca augusztus 28-án írásban kereste meg a magyar hatóságokat. Miután késett a válasz, az örmény fél kezdeményezésére találkozókra került sor, egyidejűleg a magyar Külügyminisztériumban és a parlamentben, és újra csak azt közölték, hogy nincs szó semmi hasonlóról. A további fejlemények ismeretesek" - mondta az örmény diplomácia vezetője.
Safarov kiengedéséről és az államfői közkegyelemről Magyarországon pénteken délután jelent meg az első hír - örmény forrásból. Nem sokkal később adott ki közleményt a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium arról, hogy Azerbajdzsánban folytatja büntetésének letöltését az azeri baltás gyilkos, akit pénteken szállítottak át a kaukázusi országba. Vagyis akkor, amikor nemcsak hogy hősként ünnepelték Safarovot, hanem már az erről szóló hír is bejárta a magyar és a külföldi sajtót.
Az ezután következő összevisszaságon kedvem lenne végigmenni kronológia szerint, de ez elterelné a figyelmet a lényegről.
Mit is mondott Orbán Viktor a Ludovika udvarán, amikor az őt ájulva tisztelő hallgatók előtt szerepelt, majd "megtámadták" az azeri ügyről érdeklődő újságírók?
Volt titkos megállapodás? - kiabálta be valaki a mikrofonoktól már elforduló miniszterelnöknek. Orbán Viktor visszafordult, arcán megjelent a rá oly jellemző félmosoly, s egy kis hatásszünet után ezt mondta:
"Ez egy demokratikus európai állam. A nemzetközi jog szabályait nem titkos megállapodások szerint alakítják, hanem ahogyan azok írva vannak, nyilvánosan".
A Duna Televízió Közbeszéd című műsorában Németh Zsolt külügyi parlamenti államtitkár kedden azt mondta, hogy sajnálatos módon Azerbajdzsán nem tartotta be a megállapodásban rögzített feltételeket, hanem "demonstratív módon" szabadlábra helyezte a bűnözőt. Ezért kellett a Külügyminisztériumnak vasárnap tiltakozó jegyzéket átadni az azerbajdzsáni nagykövetnek - mondta. A magyar kormány nem számolt azzal, hogy Azerbajdzsán meg fogja szegni az ígéretét - szögezte le az államtitkár, aki szerint egy baráti gesztust egy nagyon barátságtalan lépéssel viszonzott Azerbajdzsán.
És mit mondott ugyanez a Németh Zsolt szerdán reggel, a közszolgálati M1 Ma reggel című műsorában?
"Alapvetően ugye itt a nemzetközi garanciákat említette Kovács úr előttem. Hogy ezekre a garanciákra, ezekre mi nem figyeltünk volna kellőképpen. Ez nem igaz. Tehát tisztában voltunk azzal, hogy itt az elnöki kegyelem a nemzetközi jog szabályai szerint lehetséges. Ez, azt gondolom egyébként, hogy teljesen logikus és természetes is."
Ez a nyilatkozat porrá zúzza a magyar kormány jelenlegi egyetlen érvét, azt, hogy a Magyar Nemzetnek átadott azeri dokumentum megfelelő garancia volt arra, hogy Safarov folytatja büntetésének letöltését azután, hogy hazaszállítják. A levélben ugyanis nem ígérik, hogy elnöki kegyelem sem lesz. Ha pedig ennek lehetőségével tisztában voltunk, (és ezt elismeri az illetékes politikus), akkor nettó hazugság, hogy Magyarország jóhiszeműen járt el, függetlenül attól, hogy kért-e vagy remélt-e ellenszolgáltatást civilizálatlan lépéséért.
És végül egy "hiteles dokumentum", a botrányba nyakig belekeveredett két minisztérium adta ki szombaton, egy nappal Safarov amnesztiája után az Országos Sajttószolgálaton keresztül:
"Magyarország a 2004. február 19-e óta fogva tartott, Gurgen Margaryan örmény állampolgár megöléséért életfogytig tartó szabadságvesztés börtönbüntetésre ítélt Ramil Sahib Safarov azerbajdzsáni állampolgár Azerbajdzsán részére történt átadásakor az elítélt személyek átszállításáról szóló 1983-as strasbourgi Európai Egyezmény alapján járt el. Magyarország a vonatkozó szabályokat tiszteletben tartva, transzparens módon járt el. Magyarország minden állam vonatkozásában tiszteletben tartja a nemzetközi jogot és nemzetközi partnereitől is ugyanezt várja el. Magyarország messzemenően tiszteletben tartja a keresztény Örményországot, továbbá az örmény nép kultúráját és hagyományait. Magyarország az örmény fél diplomáciai kapcsolatokat érintő lépését sajnálatosnak tartja."
Még egyszer a tőlem származó kiemelés: Magyarország a vonatkozó szabályokat tiszteletben tartva, transzparens módon járt el.
Ezt volt pofájuk leírni. Hogy transzparens módon jártak el.
A múlt péntek óta tartó nettó hazugságáradatból a fenti idézetek csak egyetlen szegmenst jelentenek. De most komolyan, ki hiszi el egyetlen vezető magyar politikusnak azt, amit komoly arccal belemond a kamerába, vagy tárgyalópartnerének szemébe. Ezek tényleg nem is szégyellik magukat?
Az utolsó 100 komment: