Megmondta az elején, hogy meredek lesz. Az lett.

Most láthatja mindenki, újságíró, politológus, mennyire naiv is volt, amikor bizonyos - megalapozottnak tűnő - jelekből kiindulva azt prognosztizálta, hogy békülékeny, a hazai ellenzéknek és a nyugati világnak gesztusokat felvonultató beszéd lesz Orbán Viktor évértékelője.

Nem volt az.

Szó sem volt itt "hibák kijavításáról", letisztult, nyugodt kormányzás adta időről, amely most már lehetővé teszi a konzultációt. Nem hallottunk európai gyökerekről, mindarról, amit uniós tagságunknak köszönhetünk, viszont megtudtuk, hogy fittyet kell hányni az "európai okoskodásra".

Az ismert argumentumok felsorakoztatása történt, ugyanazzal a gúnyos felhanggal, amit megszoktunk (megszoktuk?).

És igen. A "Békemenet" nagyközönsége a biztos háttér, hát ezért volt szükség a több százezer ember kivonulására.

A kitűzött feladat a középosztály "összebékítése" a nyugdíjasokkal, utóbbiak kussoljanak, mert a nyugdíjukat a középosztály termeli meg, előbbiek értsék meg, hogy az egyre nagyobb létszámú nyugger-korosztály nélkül nem lesz meg a szükséges szavazattöbbség.

A beszéd íve, felépítése, a tételesen és axiómaként felsorolt állítások a politikai demagógia talán sosem tapasztalt szintjére "emelték" az orbáni kommunikációt. Arcpirító hazugságok odavetése, politikai közhelyek, mindenki által elfogadott demagóg "célkitűzések" központba állítása jellemezte ezt beszédet. Nem szokatlan ez, tegye fel a kezét, aki vissza tud emlékezni valami relevánsra Orbán Viktor elmúlt években tartott országértékeléseiből!

A helyzet azonban megváltozott, most sokkalta nagyobb figyelmet, "elemzői kapacitást" kap majd ez a produkció és a végeredmény minden bizonnyal lesújtó lesz.

Saját hívei számára is csak felületi érzéstelenítést adhattak az elhangzottak, hiszen hamarosan jön a feketeleves, be kell adni a törvénymódosításokat, amelyekkel saját magát köpi szembe a miniszterelnök. (Már korábban megírtuk, ezt gátlás nélkül megteszi majd.)

Ha nem vesszük komolyan ezt a beszédet, akkor szomorúak lehetünk, hiszen Magyarország miniszterelnöke paródiát adott elő.

Ha komolyan vesszük, akkor tragikus a helyzet, mert nem kádári, hanem rákosista produkciót láttunk. A néptől (már nem is a kétharmadtól) eredeztetett hatalom mindenre feljogosít, amit a néppel, magának a népnek az érdekében teszünk. (Ütemes taps, Éljen Orbán! Éljen a Párt! kiáltás.)

A szónok este majd otthon megkérdezi a feleségét:

Na? Mindent elmondtam?