Tudom, hogy nem csak a kommentelők fognak meglincselni, de a magyar közélet bolsi-libsi része is. De nem érdekel! Lássuk, milyen lehetőségek vannak még pénzszerzésre a 12 milliárdos rendszámtábla-csere után.

1. Munkahelyfűtési részkompenzációs hozzájárulás

Aki nem a saját otthonában dolgozik, arra az időre, amit nem lakásában, hanem munkahelyén tölt, a téli időszakban fizessen úgynevezett részkompenzációs hozzájárulást. Ez csekély összeg és egyáltalán nem büntető jellegű, hiszen korra, nemre való tekintet nélkül mindenkire vonatkozik majd. Demokratikus értékrendet képviselő hozzájárulás, mert a jómódúak ugyanannyit fizetnek majd, mint a kis keresetűek, ezzel is demonstrálandó, hogy Magyarországon minden állampolgár egyforma.

A javaslat jogi megalapozottságát az adja, hogy bár az egyéni munkaszerződésekben a munkáltató vállalja a munkafeltételek biztosítását, azonban nincs tudományosan megállapított határérték arra vonatkozóan, hogy az emberi erőforrások hasznosítása milyen hőmérsékleten válik lehetetlenné.

A kompenzációs jellegű hozzájárulást a munkáltatónak azért kell az államkasszába befizetnie, mert egyúttal fontos környezetvédelmi szavbályozóeszközről van szó. Ugyanis mindaddig, amíg egy ember esetében, adott azonos időszakban a munkahelyén is meleg van, meg a lakásán is, lehetetlen a fogyóban lévő szénhidrogénvagyonnal történő takarékoskodás.

Az államkassza várható bevétele 8 milliárd forint. A befizetés első évben önbevallás alapján történik, majd az adóbehajtással foglalkozó szakemberek személyre szólóan, becslés alkalmazásával korrigálják az esetleges hiányt.

A törvényjavaslatot célszerű egyéni módosító indítványként benyújtani, az indoklásban különösen hangsúlyozni kell a kezdeményezés alkotmányos jellegét és azokat a nemzetközi példákat, amelyek nyilván fellelhetők e témakörben.

2. Gyermekláthatási díj

Sajnálatos módon Magyarországon egyre több a válás. A már utódot nemzett házas felek különválása nem csak erkölcsi terhet ró a társadalomra (bár ez sem elhanyagolható), hanem konkrét anyagi következményekkel is jár. A gyermekét egyedül nevelő anya vagy apa nehéz helyzetbe kerül, személyes kötelezettségei miatt nem képes a társadalom elvárásainak mefelelő szintű áldozatokat hozni az ország nehéz helyzetében.

Bonyolult számítás alapján megállapítható, hogy a csonka család fenntartásáért vállalt áldozat mekkora mértékben károsítja meg mindannyiunk közös társadalmát (GDP) azzal, hogy a képzett, ereje teljében lévő asszony vagy férfi nem képes szakmájában folyamatosan, az elvárható elkötelezettséggel dolgozni.

Ezért tehát indokolt, hogy az a fél, aki elhagyta családját, s kivonta személyes életének fősodrából kiskorú gyermekét, őt (a kiskorú gyermeket) csak akkor láthassa, ha megfelelő (egyedi számítás alapján kialakított) gyermekláthatási díjat fizet.

A gyermekláthatási díj a fenti indokok alapján az államot illeti meg.

Az államkasza várható bevétele az első évben 18 milliárd forint.

A törvényjavaslatot célszerű egyéni módosító indítványként benyújtani, az indoklásban különösen hangsúlyozni kell a kezdeményezés alkotmányos jellegét és azokat a nemzetközi példákat, amelyek nyilván fellelhetők e témakörben.

3. Nemfogyasztási adó

A Nemfogyasztási adó olyan új, korszerű adónem, amely szervesen illeszkedik az unorthodox magyar gazdaságpolitikába, s hamarosan Európa, sőt világszerte a legelterjedtebb adófajták közé tartozik majd. Lényege egy adott fogyasztási szintből kiinduló, tendenciaszerű és statisztikai adatokkal alátámasztott, változásaiban folyamatosan nyomon követhető fogyasztói magatartás honorálása. Mivel a gazdasági növekedés egyik legfontosabb eleme a fogyasztás, amely újabb és újabb igényeket támaszt, érdekeltté kell tenni az állampolgárokat abban, hogy minél többet fogyasszanak. Ez a jelenlegi gazdasági helyzetben a hagyományos eszközökkel (a reklámtól a magasabb jövedelem biztosításáig) nem lehetséges, ezért a rendkívüli helyzetnek megfelelő rendkívüli megoldást kell alkalmazni.

A Nemfogyasztási adó nyíltan vállaltan büntetőadó, amely a nem fogyasztókat sújtja, azokat, akik kivonják magukat a társadalmi mozgatórurók folyamatos olajozottan tartásából. Mivel gazdasági törvényszerűségek kodifikációs jellegű átültetéséről van szó, a jogalkotó nem lehet tekintettel az érintettek szándékára vagy azokra a körülményekre, amelyek a fogyasztást egyébként megnehezítik a jogszabály hatálya alá tartozók számára.

Az államkassza várható bevétele az első évben 58 milliárd forint, de ez a szám változó körülmények hatására folyamatosan, akár hetente módosulhat.

A törvényjavaslatot célszerű egyéni módosító indítványként benyújtani, az indoklásban különösen hangsúlyozni kell a kezdeményezés alkotmányos jellegét és azokat a nemzetközi példákat, amelyek nyilván fellelhetők e témakörben.

E jogszabálytervezet esetében a parlamenti zárószavazást követően, még a törvény kihirdetése előtt egy módosító indítványnak kell gondoskodnia arról, hogy bizonyos átmeneti időszakban (a következő három évben) a Nemfogyasztási adó összege ideiglenesen a fogyasztói árakba épüljön be. E módosító indoklásában egyértelműsíteni kell, hogy ezt az adót csak ideiglenesen, kényszerűségből kell a fogyasztókkal megfizettetni, hiszen a nem fogyasztók nem vásárolnak terméket, nem vesznek igénybe szolgáltatást, nem életszerű egy ilyen adót rajtuk behajtani. (Jogilag is éppen ez a koherenciahiány teszi indokolttá a végszavazás utáni módosítás végrehajtását a törvényszövegben.)

Ja, és még hozzá sem nyúltam a visszamenőlegesség adta korlátlan lehetőségekhez. Szóljatok nyugodtan, ha még kell pénz!