Nem a szándék, hanem a konkrét produkció, a szakmai alkalmatlanság miatt.
Nézzük, hogy oldotta meg az Operaház előtti kormányellenes tüntetés közvetítését az ATV.
Látszólag frappáns megoldást választottak: részben élőben mutatták az Andrássy úton történteket, de a nagygyűlés fejleményeinek live-adását megszakították, hogy azonnal elemezzék, értelmezzék a történteket a stúdióban ülő politológussal, történésszel, s a helyszínről szólaltassák meg a parlamenti ellenzéki pártok vezetőit.
Mindezzel két probléma van. Az egyik: a politológus elemzőnek is kell legalább néhány perc, hogy felfogja, mit is mondott a szónok, akinek mondandóját értékelnie kell. Nem várható el érdemi tartalomelemzés, értékelés két másodperccel a beszéd után. Na nem is hallottunk ilyet, Kéri László és Gerő András inkább az esemény általános jelentőségét elemezte, mint az éppen elhangzottakat.
A másik dolog még súlyosabb: az ATV nagy ívben szarta le az egész tüntetés fő célját, lényegét, a civil összefogást, s ezzel igen nagy szolgálatot tett a hatalmon lévőknek. Még tartott az egyébként nem túl hosszú nagygyűlés, amikor a helyszínről szólaltatták meg Karácsony Gergelyt, Mesterházy Attilát és Gyurcsány Ferencet. Vajon miért? Nem értették tán meg: a szervezők éppen azt akarták elkerülni, hogy a szabad vegyértékű polgárokat magukhoz kötni képtelen politikai pártok főszerepet vállaljanak a tüntetésen, vezetőik ne szólaljanak fel, sőt, ha lehet, tartsák távol magukat a rendezvénytől. Az ATV illetékes döntéshozói az egészből semmit nem értenek, s továbbra is (azóta is) a maguk szűklátókörű optikáján át szemlélik a világot, a megszokott sablonok szerint közelítik meg az eléjük táruló történéseket. Ez tragikus.
Ki és milyen alapon dönti el, hogy egy elvileg élőben végig közvetíthető programból az e napon abszolút egyenlő személyiségként felszólalók közül Kónya Péter mondanivalója fontos, Szüts Miklós festőé nem fontos? Hogy Majtényi László véleménye jelentős, Iványi Gábor metodista lelkész „szövege” alatt pedig nyugodtan lehet értékelni a korában elhangzottakat, vagy éppen pártpolitikussal beszélgetni.
Azt hogy gondolták, hogy majd internetes kamerával, 3G segítségével adjuk élő adásba a helyszínen adásra váró politikusok szavait? 40-60 ezer tüntető közelében, ahol megszűnik a telefonálási lehetőség.
És ha már a tüntetők számánál tartunk: frappáns, jópofa elintézése a sokakat érdeklő kérdésnek, hogy Kálmán Olga elcsacsogja: Hát erről majd jó sok vita lesz, hogy mennyien is voltak. Nem az lenne egy magára valamit is adó politikai televízió dolga, hogy operatőrt küldjön a terület közepe táján egy négyemeletes házba, s ha már előre nem szervezte meg, addig csöngessen be a lakásokba az utcai fronton, míg nem talál egy szimpatizánst, aki megengedi, hogy egy 10 másodperces svenk készüljön az ablakából…? Nem csak a saját nézői, hanem a külvilág számára.
Nem az első eset, hogy az ATV szereplőinek arcáról süt az önelégedettség, igazi hírtelevíziós sztároknak tartják magukat. Miközben produkcióikból gyakorta süt a dilettantizmus, a beszélgetés „házigazdája” kínosan felkészületlen.
Az „egyetlen ellenzéki televízió” és a „független, objektív hírforrás” kritériumainak saját bevallása szerint egyszerre, egyedül megfelelő tévét mostanában valószínűleg sokan nézik. Nagy tehát a felelőssége a műsorok szerkesztőinek, akik – látszólag – élnek is a különleges helyzettel, esténként két-három komoly potentát is hajlandó Kálmán Olga kérdéseire válaszolni. Ám egy politikai kérdésekben mértékadó televízió igazi vizsgája akkor jön el, ha „helyzet van”. A Hírtévé akkor lett tényező, amikor vette a fáradságot (még ha prekoncepció alapján is) elkezdett maga élni a televíziós újságírás eszközeivel. Oknyomozó riportjai azóta is folyamatosan juttatnak az igazságszolgáltatás kezére korrupt politikusokat, s egy egész ország ezt az adót nézte a tévészékház 2006-os ostrománál, majd az ezt követő utcai megmozdulások idején.
Természetesen egy ilyen típusú szolgáltatáshoz sok pénz kell. De nem csak az. Határozott, szakmai (és ez nem politikafüggő) koncepció arról, hogy mit akarok megmutatni, azt hogyan teszem, milyen sorrendet állítok fel, hogyan dolgozom fel tovább, másodlagosan, harmadlagosan „a sztorit”. Óriási a feladat logisztikai része is, de a minőséget eredendően határozza a műsorkészítők előre felépített elképzelése határozza meg.
Jaj, szegény ATV…
