Orbán Viktornak rendszerszerű problémával kell szembenéznie. Ezzel az önmagát művelt bugrisnak tartó politikus (aki valójában legfeljebb félművelt bugrisnak nevezhető) pénteken szembesült, igaz, nem először. Pont azon a napon, amikor az EU pénzügyminisztereinek tanácsa egyetértett a túlzottdeficit-eljárásunk megszüntetésére irányuló javaslattal.

- Az önérzeten túl folyamatos fenyegetést jelentett abból a szempontból, hogy Magyarországtól pénzeket vonhatnak el. Nevezhetjük ezt Demoklész kardjának is (sic!!!), amely az ország feje felett lebegett. Ezt a veszélyt a mai napon megszüntettük. Ezt a csatát megnyertük, és azt, hogy a magyar gazdaság jó irányba tart, azt mostantól kezdve nem csak a magyar kormány mondja, hanem egy külső szemlélő, méghozzá velünk gyakran nem túlságosan barátságos, számos kérdésben a véleményünket nem osztó külső szereplő, az Európai Unió pénzügyminisztereinek a tanácsa mondja, hogy ez így jó. Mármint az eredmények megvannak, az eredmények bizonyítottak és ezért bizalom van ismét Magyarország iránt.

De jaj, ugyanezen a napon micsoda szégyen éri a "demokratikus" magyar vezetést. A parlamentben csináltak bohócot a demokratikus eljárást mímelő rendszerüzemeltetőkből.

Mi a tanulsága az ellenzék egyre radikálisabb parlamenti fellépésének?

A válasz egyértelmű: tetszettek volna valódi diktatúrát csinálni! Az ugyan is nem megy, hogy nem az ország egészének érdekében kormányoznak, működtetik a hatalmukat, hanem a joggal, a kétharmados törvényhozási hatalommal visszaélve parciális érdeket szolgálnak és mindezt ráadásul tenyérbemászó kommunikációval úgy adják elő, mintha elvszerűen, demokrataként az egész nép érdekében cselekednének.

A probléma súlyos. Ha a kétharmados diktatúra törvénybe iktatja saját szeszélyeit, másokat igazságtalanul hátrányba hozó ötleteit, akkor hiába legitim jogilag. Politikailag, a társadalmi közérzet szempontjából illegitimmé válik. Az emberek egyszerűen szarni fognak a szabályokra. Ahogy már most is szarnak sokan.

Hogy képzeli Orbán Viktor, hogy miközben demokratát játszik, a legaljasabb, a magyar történelem legsötétebb időszakaira emlékeztető egyszemélyi diktatúrát üzemeltet, s még hajbókoljon is neki mindenki, hogy micsoda "igazi demokrata" vezeti ezt az országot? Meg lehet szakítani a zárt láncú tévéközvetítést, ha a parlamenti ülésteremben zajló kínos jeleneteket nem szeretnék megosztani a nyilvánossággal. De az már nem demokrácia, hanem diktatúra. Tessék végig vinni és katonákat állítani a szerkesztőségekbe. Orbán Viktor növesszen bajuszt és vegyen fel napszemüveget.

Tehát két lehetőség van. Vagy igazi diktatúrát tetszik csinálni, annak hagyományos, mindenki által ismert összes "jellegzetességével" - ez esetben már most érzékeny búcsút veszek olvasóimtól, hiszen nyilván a hasonló blogoknak is vége. Vagy pedig VALÓDI demokráciát tetszik üzemeltetni, csak sajna ez esetben bizony előfordulhat, hogy elvész a hatalom, újra ellenzékben kell senyvedni. (Az eddig elkövetett köztörvényes-gyanús esetek miatt talán egy zárt térben.)

Nem lesz könnyű döntés, de közeledik a pillanat, amikor nincs tovább, választani kell.

Úgy látszik, a "magyar emberek" egyre nagyobb része nem hajlandó elfogadni, hogy az "államrend" tökéletesen figyelmen kívül hagyja az ő helyzetét, nyomorúságát, személyes érdekeit, ráadásul a sikerpropaganda révén azzal próbálják megetetni, hogy ez minden rendszerek legdemokratikusabbika, legszociálisabbika, leghumánusabbika, amely csak érte van, csak az ő érdekét nézi és annak igyekszik megfelelni.

Nincs mese, az alkotmányos jogtiprás, tolvajlás, rablás, embercsoportok megalázása nem tüntethető fel olyan színben, mintha az igazi demokrácia volta. Naponta megpróbálja így tálalni nekünk és a külföldi közvéleménynek a diktatórikus intézkedéseket a hatalom és észre sem veszi, hogy éppen ezzel ad felhatalmazást széles tömegeknek arra, hogy negligálják az egoista jogszabályokat. Nem tudom, mi lesz a vége, de a jelek azt mutatják, hogy a kétharmad megszerzését még a saját hatalmának megőrzésére is képtelen volt felhasználni Orbán Viktor. Elkúrta. Nem kicsit. Nagyon.

D"a"moklész kardja valóban ott lóg (nem pedig lebeg) a feje felett.