Emlékeznek még? Volt néhány éve egy Bakács Tibor nevű humorista, már-már olyan celebféleség, egészen az egyik kereskedelmi tévé tehetségkutatójának zsűritagságáig vitte. Gyakran szerepelt a televíziókban, tényleg jópofákat mondott. Aztán jött a hír: téli szalámit akart lopni egy boltból, de lebukott. Cikkeztek róla egy ideig, még az is felvetődött, hogy ha jogi utat vesz igénybe, meg is gazdagodhat a lopási kísérleten, mármint azon, ahogy a sajtó az ügyét tálalta. De aztán a médiából eltűnt. Végleg.

Mindenki tudomásul vette - hallgatólagosan -: egy ilyen ember nem állhat ki a nyilvánosság elé, hogy szórakoztasson. Elfogadott volt, hogy van egy mérce, aminél nem lehet lejjebb engedni a tolerancia szintjét.

És most itt a  másik hír: a Nemzet Sportolói megválasztották az elhunyt Grosics Gyula utódját, Schmitt Pál volt vívó és volt politikus, dicstelenül távozó, bukott köztársasági elnök személyében.

A kritériumok ismertek: 60 éven felüli életkor, kiemelkedő eredmények a sportpályafutás során, és annak befejezése után is kiemelkedő szerep a sportéletben.

Na most az köztudott, hogy egyéniben Schmitt nem nyert olimpiai aranyérmet, csak csapatban. A személyes sportteljesítmény terén lettek volna nála alkalmasabbak. A sportpályafutása utáni munkássága pedig enyhén szólva is vitatott, akár a Kádár-korszak utolsó másfél évtizedét, akár a többpártrendszerben vállalt kiszolgáló szerepét tekintjük.

Nem szerepel a kritériumok között, hogy a jelöltnek erkölcsileg feddhetetlennek kell lennie, de úgy gondolom, hogy ezt a Nemzet Sportolója díj alapítói evidenciának gondolták. Hiszen az e testületbe megválasztott emberek példaképek, a személyükkel, életútjukkal, cselekedeteikkel mutatnak példát, követendő utat a fiataloknak.

Márpedig Schmitt Pálról bebizonyosodott, hogy lopott. Nem úgy, mint egy bolti tolvaj, az ő esete ennél súlyosabb. A doktori disszertációjának "alapját képező" lopást, a plágiumot a mai napig nem ismerte el, pedig rábizonyították, a világ szégyeneként elvették tőle a doktori címet. Ő ezt személyes sérelemként élte meg, valószínűleg azt gondolja: csak azt csinálta, mint amit akkoriban mindenki más (egyébként biztos, hogy ebben is téved!), s csupán politikai szerepvállalása miatt húzták rá a vizes lepedőt. Méltatlannak érezte a támadásokat, a józan ítélőképesség elveszítéséről adtak számot nyilatkozatai.

Azóta is élvezi a volt köztársasági elnöknek járó privilégiumokat, ami már nem a világ, hanem csak Magyarország szégyene. Ha igaz a sajtóból származó információ, jelenleg havi másfél millió jár neki, a többi juttatás (lakás, autó, sofőr, kétszemélyes titkárság) mellett. Most hát további bruttó 500 ezer forinttal gazdagodik havonta, hiszen a Nemzet Sportolójának ennyi jár. Értelemszerűen azért, hogy a köztiszteletben álló, Magyarországnak egykoron dicsőséget szerző sportolónak öreg korára ne kelljen megélhetési gondokkal küszködnie.

Schmitt Pál így nyilatkozott:

„Óriási megtiszteltetés. Számomra az a legfontosabb, ha a saját sporttársaim, akikkel az elmúlt ötven évben előbb együtt versenyeztem, majd sportvezetőként együtt dolgoztam, gondolják úgy, hogy méltó vagyok a címre. Sportvezetőként továbbra is a magyar sport javára kívánok dolgozni mint a NOB tagja".

Nincs szégyenérzete.

Az őt államfői székbe emelő Orbán Viktor a szégyenletes bukás óta minden alkalmat megragadott arra, hogy kompenzálja az "álamfőt" az őt ért sérelem miatt, úgy kezeli Schmittet, mint tisztességben megőszült sportdiplomatát, s persze fideszes politikust.

Schmitt ott van ünnepségeken, ma is tagja a MOB-nak - látható a nyilatkozatából, aktívan akar tevékenykedni a magyar sport érdekében. Példát mutat egész életútjával: nem kell értenetek semmihez, törekedjetek jó kapcsolatokra mindenkivel, mosolyogjatok, a nehéz helyzetekből akár megalkuvás árán is vágjátok ki magatokat, egyáltalán: ragadjatok meg minden eszközt arra, hogy építsétek a karriereteket.

Korunk hőse ismét elismerést kap mindazért, amit tett. És ezt az elismerést a Nemzet Sportolói szavazták meg neki, ha igaz, egyhangúlag, hiszen eredetileg ezt írták elő a szabályok. A nevek:  Balczó András, Buzánszky Jenő, Földi Imre, Hammerl László, Bíróné Keleti Ágnes, Kárpáti György, Kulcsár Győző, Portisch Lajos, Sági Györgyné Rejtő Ildikó, Székely Éva és Welter Györgyné Ivánkay Mária.

Ők mindannyian szégyellhetik magukat - ha valóban egyhangú volt a döntés. Mert vagy politikai nyomásnak engedelmeskedtek vagy pedig az egykori jó személyes kapcsolat "emlékének áldozva" (amint arra maga Schmitt Pál is utal...) elfeledkeztek a józan emberi szempontokról, arról, hogy egy erkölcsileg ilyen módon megbukott ember NEM LEHET a Nemzet Sportolója.  

Ahogy Bakács Tibor Settenkedőt sem hívják szerepelni sehova, s nem ítélnek oda neki humoristának adható kitüntetést, címet. Igaz, ő csendben is marad. Tudja, hogy élete végéig magán viseli a tolvaj bélyegét, ahogy nálam Schmitt Pál is, aki - ha Orbán Viktor a testület javaslata alapján kinevezi, ami felől nem lehet kétség - mostantól a nemzet sportolója. Így. Kis n-nel és kis s-sel. Csak a miheztartás végett.

(A fotót a nemzeti hírügynökségtől időközben kirúgott Beliczay László készítette, még MTI-sként. MTI/Origo)

FRISSÍTÉS

Részben átgondolva a leírtakat, részben néhány, általam mértékadónak tekintett kommentelő beírásának hatására ezúton követem meg Bakács Tibor Settenkedőt, amiért személyét méltatlan összehasonlítás tárgyává tettem!

Poldi