E sorok írója nem egyszer borította már rá a asztalt (persze csak képletesen) Mesterházy Attilára. Most a helyzet azért kényes, mert az "eszi nem eszi, nem kap mást" időszakában az ember önkéntelenül alkalmazkodik, ha ez az egyetlen lehetőség, akkor egye fene, álljunk ki az Orbán elhajtására egyedül esélyes politikus mellett. Márpedig, ha ez határozza meg egy kampánynyitó rendezvény személyes jellegű értékelését, akkor rég rossz.
Elfogulatlanul, minden előítéletet kizárva ültem a képernyő elé, hogy nagyon koncentrálva hallgassam végig "Magyarország következő miniszterelnökének" beszédét.

Sok minden volt, ami nem tetszett, de el kell ismernem, olyan rendezvényt láttam, olyan beszédet hallottam, amelynek alapján el tudom hinni, hogy van legalább némi esély az áprilisi kormányváltásra. És hát ennél többet remélni sem lehetett.

Mesterházy egyszerű nyelven, korrekt módon foglalta össze mindazt, amiért gyűlöletes számomra Orbán Viktor rendszere. Egy kicsit jobban hangsúlyozhatta volna az orbáni politika nemzetvesztő jellegét, amiről beszélt ugyan, de aminek erősebb kiemelése legalábbis elgondolkodtathatná a mérsékelt gondolkodású jobboldali embereket is.

Nagyon tetszett azok hangjának közvetítése, akik békét, nyugalmat akarnak, az állandó háborúskodás (és annak következményei) helyett végre nyugalomban szeretnének élni. Kiemelném a jobboldalnak tett ígéretet, amely szerint a mostani kormányváltás után nem lesz boszorkányüldözés, ugyanakkor alkotmányos felelősségre vonásra kell számítaniuk mindazoknak, akik megsértették a törvényeket.

Én magam is fontolgattam egy olyan posztot az elmúlt hónapokban, amelynek lényege az a javaslat lett volna, hogy a kormányváltásra készülő erők előre tegyenek gesztust, deklarációt a tekintetben, hogy hatalomra kerülésük után nem ismétlik meg a fideszes "kisöprést", garanciát adva arra, hogy a megbékélés jegyében nyugodt társadalmi viszonyokat teremtenek. Egy ilyen deklaráció még a választási győzelmet is segítheti (ha sikerül annak valós szándékát elhitetni az érintettekkel), hozzájárulhat ahhoz, hogy legalább a zsírosbödönhöz nem odaférő fideszes hívők elgondolkodjanak, s ne érezzék úgy, hogy "sír-nevet" alapon egyetlen lehetőségük van csak, kitartani a végsőkig "bolse Viktor" (copyright by Mesterházy) mellett. (A szóban forgó Poldi-poszt egyébként azért nem született meg, mert az eddigi győzelmi esélyek fényében meglehetősen nevetséges lett volna egy ilyen javaslat...)

Van persze ezzel probléma, hiszen nyilvánvalóan szükség lesz söprésre is, márpedig a bebetonozott pártemberek eltávolítása zajos visszhanggal jár majd. (A kórust szerintem Orbán Viktor fogja vezetni, mert szerintem téved Mesterházy abban, hogy a választási vereség után a Fidesz vezetőjét Lázár Jánosnak hívják majd...) Ha a kormányváltó erők meg tudják találni a demokrácia visszaállításának azt a módját, aminek során a társadalom széles rétegei nem a bosszúszomj tombolását érzik - akkor nyert ügyük lesz és az esetben valóban bekövetkezhet a társadalmi megnyugvás, ez pedig ma hihetetlennek tűnő gyors fejlődés alapjául szolgálhat.

Gond lesz az "alkotmányos számonkéréssel" is, hiszen nehezen fog törvénysértéseket találni az új kormány. Éppen abban áll a jelenlegi rezsim aljassága, hogy a kétharmados parlamenti hatalommal visszaélve olyan jogszabályokat hozott, amelyeket nem kell megsérteni (csak simán alkalmazni) az emberek kirablásához, a társadalom megosztásához.

De ezek persze későbbi problémák.

Ami most a lényeg: a start jól sikerült, a beszéd őszinte volt, a problémafelvetések a jelenlegi rendszer alapjait érintették és joggal borzolták fel a társadalmi kérdések iránt akár csak csekély módon is érdeklődő emberek kedélyállapotát.

Hajrá!