Soha nem látott mértékben özönlötték el a budapesti aluljárókat a hajléktalanok. Az egésznek bosszúíze van...

Orbán Viktor megmondta: nem életszerű az Alkotmánybíróság döntése, amely megsemmisítette a közterületeken életvitelszerűen élők büntethetőségét - noha ő az AB határozatát természetesen "tiszteletben tartja". Azért teszem idézőjelbe, mert természetesen nem tartja tiszteletben, sőt, leszarja, mint mindig. A maga javára fordítja, de ha éppen olyanja van, úgy negligálja, hogy beírja az alaptörvénybe azt, amit kifogásolt a taláros testület. Oszt jó napot.

Ezt mondta a miniszterelnök október 30-i rádióinterjújában:

"...senki sem kényszerülhet az utcán élni, senki sem kényszerülhet arra, hogy megbirkózzon a faggyal meg a téllel az utcán, hiszen ha akarja, akkor rendelkezésére áll olyan fedett, fűtött hely, ahol a nehéz időszakot átvészelheti. Tehát megteremtettük a lehetőségét annak, hogy ne kelljen az utcán élni. Innentől fogva jogos az emberek többségének az az igénye, hogy ők nem szeretnék, hogyha a lakóhelyük közterületein hajléktalanok élnének. Az Alkotmánybíróság hozott egy döntést, ezt a döntést én tiszteletben tartom, de életszerűtlennek is látom egyúttal. Egyeztettünk az önkormányzati vezetőkkel, valószínűleg fogunk az emberekkel is egyeztetni, hogy meghatározzuk a változás irányát. Két módon lehet ilyenkor változtatni: vagy az Alkotmánybíróság döntésének megfelelően a vonatkozó jogszabályokat megváltoztatjuk, illetve úgy alkotjuk meg őket újra, ahogy az Alkotmánybíróság kérte, vagy ki kell mondani olyan alkotmányos elveket akár az alkotmányban, amely lehetővé teszi, hogy az önkormányzatok úgy dönthessenek, hogy márpedig az ő közterületeiken nem élhetnek életvitelszerűen hajléktalanok. Hogy melyik megoldást fogjuk választani, az a következő hetekben dől el."

És lám, a szavakat tett követi. Konzultáció ugyan még nem történt, egyelőre az állampolgárok puhítása folyik. A nagy hideg még nem ért ide, ám a budapesti fő közlekedési csomópontok aluljáróiban soha nem látott mennyiségben fekszenek a hajléktalanok. Körülöttük mocsok - és sok rendőr, meg közterület-felügyelő. Vannak helyek (például az átépítés miatt amúgy is lehetetlen körülmények közé került Felszabtér), ahol már kifejezetten ki kell kerülni a földön fekvő szerencsétlen embereket.

Országunk és fővárosunk vezetői most kéjesen hátradőlnek, íme ezt hozta nektek az Alkotmánybíróság! Gondolom, egy kicsit még elnézegetik a dolgot, megvárják, hogy mindent elborítson a mocsok, hiszen az AB döntése után ők ugye nem léphetnek semmit... (Tényleg nem?)

Aztán egy szép napon majd levelet hoz a postás. Orbán Viktor diákkori fotója lesz a levélpapíron. A Nagy Vezető barátságos hangon fog megszólítani és azután tudakozódik majd: egyetértek-e azzal, hogy az utcán élő hajléktalanok alkotmányos jogai nem sérthetik az én, egyszerű, dolgos, a társadalom gondját-baját a hátamon -vállamon viselő állampolgár alkotmányos jogait. Biztosít majd arról, hogy ha kifejezem változtatási szándékomat, ő ezt meghatalmazásnak fogja tekinteni és a nép által rárótt hatalommal élve gondoskodik arról, hogy a problémát egyszer, s mindenkorra megoldják a hatóságok.

Péntek reggel az Orbánnak egyébként is teljesen kiszolgáltatott Tarlós főpolgármester már tromfolt is az M1 reggeli műsorában: arra buzdított mindenkit, hogy nézzenek szét a budapesti aluljárókban, amelyekben már olyan áldatlanok az állapotok, hogy külföldiek fényképezik a látványt, a piszkos paplanokon fekvő embereket és az ürüléket. Nem tette hozzá, de szavaiból egyértelmű: mindez az Alkotmánybíróságnak köszönhető.

Tényleg?

Nem arról van szó, hogy a hatalom a "vele packázó" AB-nek most bebizonyítja: nem volt életszerű a döntés, ráadásul irritáló és felháborító a végrehajtó hatalom eszközeinek korlátozása, a beleszólás az ország működtetésébe, holmi ködös alkotmányossági alapon?

Vagyis az ügy legalább kétdimenziós és a szerencsétlen hajléktalanok csak eszközt jelentenek a képmutató, gonosz (igenis, gonosz), az emberek érdekeit saját akaratának megfelelően kisajátító politikai hatalom harcában. Szégyenletes viselkedés, szégyenletes politizálás, szégyenletes országirányítás.