HTML

Facebook

Friss topikok

  • Attila Petry: @Attila Petry: Csak amnyit tennék hozzá,hogy sajnos melléütőttem balosokat akartam írní a jobbiko... (2018.06.02. 11:37) Sunyi tróger vagy, János!
  • Diorella Queen: Németh Zsolt nem tett más, mint amit tesz az összes magyar értelmiségi,mely a mézes bödön közelébe... (2017.07.31. 13:39) Németh Zsolt a porcelánboltban
  • átlátó: @Terézágyú: Ühüm... Anno a budaörsi panelban, miután Szekszárdról fölsegítettem, a konyhaasztalomo... (2017.04.07. 10:46) Óriási baki Rákay Philip történelmi showműsorában
  • Karl Friedrich Drais der Freiherr von Sauerbronn: @Bambano: Elnökként nem tudott közbeavatkozni. Ezért mondott le. (2017.03.14. 20:19) Na ki a báb?
  • Robur: @Putyinpárti Gyorsnaszád: Jól tolod!:-) így tovább. (2017.03.01. 23:56) Do-re-mi

Címkék

1956 (1) 1994 (1) 2012 január (1) 98 százalék (2) Adáshiba (1) Áder János (4) áder jános (11) adó (1) adókivetés (1) aláírásgyűjtés (1) alaptörvény (1) alaptörvény módosítás (1) Alkotmány (1) alkotmány (1) Alkotmánybíróság (5) alkotmánybíróság (2) alkotmánymódosítás (2) alkotmányosság (1) alkotmányos diktatúra (1) Amarcord (1) amerikai nagykövet (1) Amerikai ügyvivő (1) Angela Merkel (1) antifasiszta nagygyűlés (1) árvíz (1) arzén (1) atom (1) ATV (3) augusztus 20 (1) augusztus 20. (1) azeri (1) A béke menete (1) a nemzet sportolója (1) Bajnai Gordon (2) Bakács Tibor (1) baki (1) bakondi györgy (1) balog zoltán (2) Baló György (1) baltás gyilkos (2) bankcsőd (1) bankok (2) Bankszövetség (1) bányászok (1) Bárándy Gergely (1) barroso (5) bauer tamás (1) becsület (1) béka (1) békemenet (1) Bell (1) belpolitika (1) benzinpénz (1) bíróságok (1) bojkott (2) Bokros Lajos (1) bolgár magyar (1) böröcz istván (1) brüsszel (1) Brüsszel (1) call of duty (1) casco (1) CEU (1) civilek (1) clinton (1) családon belüli erőszak (1) Cséfalvay Zoltán (1) csömör (1) Czakó Gábor (1) darák péter (1) demokratikus diktatúra (1) Desszert (1) deutsch tamás (1) devizatartalék (1) diákaktivista (1) diáktüntetés (1) diáktüntetések (1) dk (1) dohánykereskedelem (1) dohányzás (1) doktori (1) doncsev andrás (1) dopeman (1) dózsa lászló (1) Egyenes Beszéd (1) Egyenes beszéd (3) egyházak (1) Együtt 2014 (1) előválasztás (1) előzetes választási regisztráció (1) élő adás (1) emútnyócév (1) ENSZ-közgyűlés (1) EP (1) EP-választás (1) Eper és vér (1) érdekvédelem (1) eskü (1) eskütétel (1) EU (3) EU-csúcs (1) EU-IMF-tárgyalások (1) EU-költségvetés (2) Európai Bíróság (3) Európai Parlament (1) eurovíziós dalfesztivál (1) eva (1) évértékelő (1) eximbank (1) facebook (1) fazekas géza (1) félkarú rabló (1) fellegi tamás (2) Fellini (1) felsőoktatás (1) fidesz (6) Fidesz (4) Firtl Mátyás (1) fizetés (1) fizetésmegváltás (1) fónagy jános (1) frakcióalapítás (1) frekvencia (1) futballdrukkerek (1) Galló Istvánné (1) gerő ernő (1) Giró-Szász András (3) Guinness-rekord (1) gulyas gergely (1) Gulyás Gergely (1) gulyás gergely (2) gyarmat (1) Győri Enikő (1) gyorsnaszád (1) gyurcsán ferenc (1) habony árpád (1) hajléktalanok (2) hallgatói tiltakozás (1) handó tünde (1) Hankiss Elemér (1) határon túli magyarok (1) Haza és Haladás (1) házelnök (1) házszabály (1) Hazudj ha tudsz! (1) hazugság (2) hazugságok (1) Herényi Károly (1) himnusz (1) híradó (1) híradózás (1) hírszerkesztés (1) hírtévé (2) Hírtévé (11) hoffmann rózsa (2) hóhelyzet (3) holokauszt (1) Holokauszt emléknap (1) horgony (1) horváth lászló (1) hunvald (1) húszezres (1) Húzós (1) idézetek (1) igazságszolgáltatás (1) imf (1) IMF (2) IMF-tárgyalások (1) imf tárgyalások (2) Index (1) internetadó (1) interpelláció (2) ítélet (1) járatszűkítés (1) jegybankelnöki fizetés (1) jelölés (1) jobbik (1) jog (1) jogállam (1) jogállamiság (1) josé manuel barroso (1) Jó Isten (1) Juhász Péter (1) jutalmak (1) Kálmán Olga (3) kampány (1) karácsony gergely (1) Karinthy Frigyes (1) károlyi szobor (1) katasztrófavédelem (1) katonai ügyészség (1) KDNP (1) keh (3) Kennedy (1) kertész ákos (1) kétharmad (1) kiadatás (1) klubrádió (2) Klubszoba (1) kocsis máté (2) kohéziós támogatás (2) Koko (1) kommunikáció (1) kontrát károly (1) Kónya Péter (1) kormány (1) kormányinfó (1) Kormányinfó (1) kormányszóvivő (1) kormányváltás (1) kormányzás (1) kormányzati propaganda (1) korrupció (1) köszszolgálati televízió (1) köteles beszéd (2) kövér lászló (9) közbiztonság (1) Közgazdász-vándorgyűlés (1) közoktatás (1) köztársasági elnök (6) kubatov gábor (1) különadó (3) külpolitika (1) labdarúgó eb (1) lapszemle (1) lázár jános (9) Lázás János (1) lemondás (2) lendvay utca (1) Lenin (1) lezsák sándor (1) le monde (1) lmp (1) (1) M1 (1) Maffiaállam (1) magyar (1) magyar-azeri (1) magyar-szlovák határ (1) magyarország (1) Magyarország (1) magyarság (1) magyar lengyel (1) magyar nemzet (1) magyar országgyűlés (2) Május 1. (1) manipuláció (1) Manninger Jenő (1) március 15. (1) martin schulz (1) Martonyi János (3) matolcsy (1) matolcsy györgy (4) Matolcsy György (1) máv menetrend (1) média (6) médiahatóság (1) médiatanács (1) megfigyelés (1) megszorítás (1) Merkel-Orbán (1) mesterházi attila (1) Mesterházy (1) mesterházy attila (6) Mesterházy Attila (3) Mészáros Antónia (1) Mészáros Zsófi (1) mikola istván (1) Milla (1) Mindenki (1) miniszterelnök (1) mirkóczki ádám (1) misszióvezetők (1) MNB (3) MSZP (3) mszp kongresszus (1) MTVA (3) mtva (1) munkahét (1) munkakezdés (1) nabucco (1) napirend előtt (1) nav (1) navracsics (1) Navracsics Tibor (1) navracsics tibor (2) Németh Zsolt (2) nemzet (1) nemzeti együttműködés (1) nemzetközi összeesküvés (1) nemzetpolitika (1) népszava (1) népszavazás (4) NER (6) netadó (1) nívó (1) nonprofit (1) nyílt levél (5) nyitrai zsolt (1) nyudíjazás (1) Obama (1) obersovszky péter (2) obstrukció (1) önkiszolgáló temetés (1) önkormányzat (1) önkormányzatok (1) opera (1) orbán ráhel (1) Orbán Viktor (2) orbán Viktor (2) orbán viktor (83) Országgyűlés (2) országgyűlés (1) országkép (1) orván viktor (1) Oscar (1) összefogás (1) Paks (1) pálffy ilona (1) pápa (1) paparazzi (1) parkolóóra (1) parlament (8) Parlament (2) parlamentáris diktatúra (1) pártfinanszírozás (1) Páva lánya (1) Páva Zsolt (1) pedagógusok (2) pedagógustüntetés (1) Petőfi Sándor (1) pintér sándor (1) Pityinger (1) plágium (12) pofon (1) Poldi bá (1) polics józsef (1) politika (1) politológia (1) politológusok (1) Polt Péter (1) portik-ügy (1) Prőhle Gergely (1) Pukli István (1) Puskás Ferenc (1) radikális ellenzék (1) rádióinterjú (2) rákay philip (1) rákosi mátyás (1) regisztráció (2) reklám (1) rendes ember (1) rendszerhiba (1) rendszerváltás (1) rendzavarás (1) respect (1) Rétvári Bence (1) rétvári bence (1) rezidencia (1) rezsiköltség (1) Rikkancs (1) rogán antal (1) Rogán Antal (6) rokkantnyugdíj (1) Romhányi József (1) Rónai Egon (1) RTL Klub (1) rulett (1) safarov (2) schmitt (1) schmitt pál (23) Schmitt Pál (1) Selmeczi Gabriella (1) simon jános (1) simor andrás (2) Simor András (1) Sing (1) SMS (1) soltész miklós (1) Sólyom László (1) Strasbourg (1) szabadságharc (1) Szabad szemmel (1) szabotázs (1) Szabó Anett (1) szájer józsef (3) szakszervezet (1) szalai annamária (1) szanyi tibor (1) szavazólap (1) századvég (1) személycsere (1) szilveszteri köszöntő (1) szobor (1) szociális kérdőív (1) szolidaritás (1) Szolidaritás (1) születésnap (3) tábornokper (1) Találkozás egy fiatalemberrel (1) Tállai András (1) tállai andrás (2) tandíj (1) Tarlós István (1) tasó lászló (1) Tavares-jelentéstervezet (1) Teremtő (1) timosenko (1) tojás (1) Törley Katalin (1) történelemhamisítás (2) törvényhozás (1) trafik (1) trafikmutyi (1) trafikosnő (1) tüntetés (7) TV2 (1) tv híradó (1) Ügyészség (1) ügynöklista (2) ukrajna (1) ünnepi beszéd (1) vad dezső (1) válaszlevél (1) választás (8) választási csalás (1) választási regisztráció (2) választójog (1) választókerületi pótlék (1) Vámosi-Nagy Szabolcs (1) vámpírkormány (1) Vár (1) Varga Mihály (4) vasárnapi újság (1) vasút (1) Vatikán (1) védőháló (2) végtörlesztés; (1) Vida Ildikó (1) világvége (1) Vizoviczki (1) vörös csillag (1) zsidózás (1) pál (1) Címkefelhő

Augusztus húsz

2012.08.20. 18:03 Poldi bá

Megnéztem (négyéves ugrásokkal), hogy az elmúlt 24 évben mit tartottak fontosnak elmondani vezető politikusaink ezen az ünnepnapon. Tanulságos.

(Forrás: az MTI mindenki számára elérhető ingyenes hírarchívuma, amely 1988-ig visszamenőleg tartalmazza a hírügynökség anyagait.)


István király korának kényszerítő tennivalóit ismerte fel, oldotta meg, és ezzel jövőt teremtett. Példája arra tanít, ami ma is a legfontosabb: a valósággal való állandó tárgyilagos szembenézésre, az önáltatás nélküli helyzetfelmérésre. Mára megint igaz az, hogy lejárt a halogatás, az önáltatás időszaka, cselekednünk kell; meg kell kezdeni és következetesen végig kell vinni a közelmúltban hozott nagy horderejű döntéseink végrehajtását. Csak így van esélyünk olyan történelmi mértékű fordulatra, amellyel tartósan az európai és a világméretű haladás szerves és egészséges része maradhatunk.
(1998. augusztus 20., Szűrös Mátyásnak, az MSZMP Központi Bizottsága titkárának beszéde Egerben)

- Napjainkban óriási az érdeklődés a népgazdaság helyzete iránt. Az elemzések során sok szó esik az agrárágazatról is. Úgy is fogalmazhatnék, hogy a kritika a mi ágazatunkat sem kerüli el. Már-már olyan hangok is napvilágra kerülnek, melyek szerint egyenesen válságba került, illetve kifulladt az eddig sikeres mezőgazdaságunk. Azt hiszem, nem kell különösképpen bizonygatnom, hogy a magyar népgazdaságban szó sincs kifulladásról. Ott, ahol egy főre vetítve másfél tonna gabonát, 220 kilogramm húst termelnek, eladatlan zöldséghegyek és borkészletek halmozódnak fel, ott legalábbis a termelési kedv oldaláról nem lehet szó igazi válságról. Kijavításra váró hibák természetesen e téren is bőven vannak.

A szónok ez utóbbiakkal összefüggésben beszélt az agrárpolitika szükségszerű és halaszthatatlan megújításáról. - A tennivalók - mondotta - legalább háromfélék. Meg kell szüntetnünk azokat a torzulásokat, amelyek a voluntarista, utasítgató, atyáskodó politikai szisztémákból származtak, és amelyektől mostanáig nem
sikerült megszabadulnunk. Másodszor: teret és életlehetőséget kell adnunk azoknak az előremutató törekvéseknek, amelyek az elmúlt évtizedekben is léteztek és hatottak, de kiteljesedni nem tudtak. Harmadszor: meg kell felelnünk azoknak az új kihívásoknak, amelyeket a legújabb idők nemzetközi fejlődése állított elénk. Mindezekkel együttesen, a gazdaság más területeivel összehangoltan lenne elérhető a piaci erők felszabadítása és egy szocialista típusú szabályozott piacgazdaság kialakítása. Ha e feladatokat megoldjuk, s biztosan megoldjuk, a mezőgazdaság biztos jövőt jelent minden dolgozójának - a fiataloknak is.
(1988. augusztus 20., Szabó Istvánnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa elnökének beszéde Szatmárcsekén)

A történelmet nem lehet annektálni. Azt vallja és tekintse mindenki magáénak. Ezért időszerű ma és mindig a történelemről szólni, mert aki meghamisított történelem mákonyával kénytelen beérni, az végül is meghasonlott nemzetként, meghasonlott emberként fog élni, aki pedig igaz történelmet sajátíthat el és élhet meg folytatójaként, az a legsanyarúbb körülmények között is közösségépítő emberként tud létezni.
(...)
Úgy azonban nem megy, hogy a hatalom megrója a népet, megleckézteti, hogy nem dolgozik. Inkább párbeszédre van szükség, amelyben a hatalom nyilttá teheti törekvéseit, alkotmányos úton közeledik a társadalomhoz, a nép pedig felelős állampolgárként - kilábalva az alattvalói tudatból - vállalja a maga szerepét a ránk váró tettekben.
(1988. augusztus 20., Pozsgay Imre, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, államminiszter beszéde Pécsváradon)

- Ma is van szilárd, határozott és modern vezető erőnk: a Magyar Szocialista Munkáspárt. Ma legnagyobb ereje abban van, hogy a májusi országos pártértekezlet a kor kihívásainak megfelelő programot adott a nemzet problémáinak megoldására, hazánk szocialista felemelkedésének biztosítására. Erőnk további legfőbb forrásaként
kell megnevezni dolgos népünket. Semmi sem hatalmasabb, mint egy nép nemzeti akarata, a nép alkotó cselekedete. Ma pedig a magyar munkások, mezőgazdasági dolgozók és a szellemi élet munkásai az uralkodók ebben az országban. Az uralkodó pedig törvényhozó, termelő és a nemzet jövőjének letéteményese. Kimeríthetetlen forrás, ha a demokratikus, törvényekben szabályozott körülmények lehetővé teszik, sőt kikényszerítik e hatalmas alkotóerő érvényesülését.
(1988. augusztus 20., Berecz Jánosnak az MSZMP Politikai Bizottságának tagjának, a Központi Bizottság titkárának beszéde Ópusztaszeren)

Én úgy érzem, hogy minden feltétele megvan a nemzeti egységnek, én nem látom annak indokát és okát, hogy ne érvényesülhessen egy alapvető közmegegyezés. Ahhoz azonban, hogy közmegegyezés legyen egy országban, ahhoz meg kell tartani az alkotmányt, ahhoz be kell tartani a politikai tisztesség normáit, mert ellendrukkerek és olyanok közegében, akiknek ezekben a kérdésekben nem pártok és pártoskodás fölött álló politikai törekvéseik vannak, nagyon nehéz nemzeti egységről beszélni. Az ilyenek ugyanis a nemzeti egységek
fogalmát igen gyakran hamisan használják, olyan politikai célok érdekében, amelyek ezzel egyáltalán nem függnek össze. Úgy gondolom, hogy nekünk arra kell törekedni, hogy érvényesüljön a többpárti demokrácia, mert ha többpárti demokrácia nem érvényesül, akkor a parlamentáris rendszer sem érvényesül. Márpedig ez volt a célunk, ezt a célunkat el is értük, és ezt most nem szabad elrontani.
(1992. augusztus 20., Ünnepi televízióinterjú Antall József miniszterelnökkel)

Bár hazája a XVI. századtól nem tudott szabaddá válni, a magyarság mégis meg tudta őrizni önmagát és fennmaradt. Ezzel eleink az újrakezdés parancsát adták számunkra - hangoztatta Boross Péter belügyminiszter csütörtökön, Miskolcon, a város Szent István napi ünnepségén. A napjainkban ismét szükségszerű és folyamatban lévő újrakezdés az első királyunk által felvett keresztény hit és a keresztény erkölcsiség újraélesztése nélkül nem lehet sikeres. Mi csak a keresztény erkölcsiségből és a nemzeti hitből font zászló alá állhatunk, mert ettől az összefonódástól lehet csak a jövő Magyarországát olyannak hinni, amelyet mindannyian látni szeretnénk - mondotta a miniszter.
(1992. augusztus 20., tudósítás Boros Péter belügyminiszter miskolci ünnepi beszédéről)

Minden családnak és minden egyénnek szüksége van ünnepre. Nekünk magyaroknak augusztus 20-a a legnagyobb családi ünnepünk, történelmünk, élményeink, szabadságélményeink, államiságunk mind ebben az egy napban központosulnak és összpontosulnak - e szavakkal kezdte pohárköszöntőjét Göncz Árpád köztársasági elnök azon az állami fogadáson, amelyet a köztársasági elnök, valamint Antall József miniszterelnök és Szabad György, a Parlament elnöke adott a Parlamentben augusztus 20. alkalmából.

A köztársasági elnök véleménye szerint Szent István napja olyan családi összejövetel, ami egy kicsit seregszemle is. Olyan seregszemle, amikor egymás szemébe tudunk nézni, és kezet tudunk szorítani azokkal is, akikkel év közben nem találkozunk. Göncz Árpád reményét fejezte ki, hogy a mostani ünnep talán még választóvonalat is jelent, és megindít a politikában egy olyan időszakot, amikor jobban szót tudunk érteni egymással mint ahogy eddig. Azaz megtaláljuk azt a közös hangot a jövőben, amely nehéz családi gondjainkon átsegít bennünket. Átsegít bennünket azokon az akadályokon, amelyeket nem szabad akadálynak venni - e gondolattal fejezte be rövid köszöntőjét a köztársaság elnöke.
(1992. augusztus 20., tudósítás a Szent István nap alkalmából rendezett parlamenti állami fogadásról)

Nem akarunk forradalmat, a hatalmat alkotmányos úton kell megragadni. Ehhez viszont magyar többséget kell teremteni, ami csak összefogással érhető el - jelentette ki Csurka István, a Magyar Igazság és Élet Pártjának elnöke kedden, a MIÉP Hősök terén rendezett augusztus 20-i nagygyűlésén. A rendezvényen - amely a vihar miatt rövidebb lett a tervezettnél - a pártelnök "szellemi vérszerződés" esküjét olvasta fel, amelyben egyebek mellett az összefogásra és a "nemzetellenes erők" kormányzásból való eltávolítására szólított fel.

Csurka szerint a hatalom kétféle módszerrel gyűri maga alá a társadalmat: a "gazdaság tönkretételével" eléri, hogy a lakosság jelentős részének gondot jelent a mindennapi betevő előteremtése, és így nem foglalkozik a közélettel, a vékony középosztályt pedig egzisztenciális fenyegetéssel kényszeríti hallgatásra. Ezzel megosztja a magyarságot, mivel a nincstelenek irigylik azokat, akiknek még van valamijük, az utóbbiak pedig félnek azoktól, akiknek már semmijük sincs.
(1996. augusztus 20., tudósítás a MIÉP augusztus 20-i nagygyűléséről)

Szent Istvánban nemcsak az európai magyar államrendszer megteremtőjét tiszteljük, ő volt az első hazateremtő hősünk is - hangoztatta kedden Veszprémben Duray Miklós, a Szlovákiai Együttélés Politikai Mozgalom elnöke az államalapító király és Gizella királyné szobra előtt. A Magyar Demokrata Fórum ünnepi megemlékezésén tartott beszédében áttekintést adva a magyar történelemről kijelentette: a XX. század számunkra a hazarombolást jelképezi, gyarapodás helyett a lelki, szellemi és anyagi kiárusítást, a nemzetszolgálat helyett a nemzetárulást, az összefonódás helyett a szertehullást hozta. "Az ország, a haza az Árpád-háziak alatt is rombadőlt, de új életre kelt; a török hódoltság idején három részre szakíttatott, de újra egyesült; a XVIII. században az elpusztulás fenyegette , de megújult - folytatta. Most vagyunk először nyolc részre szakítva és történelmünk során most kezd először eluralkodni rajtunk a változtathatlanság és a folyamatos lemondás letargiája" - hangoztatta. A Szlovákiai Együttélés Politikai Mozgalom elnökének véleménye szerint ma a nemzet egymástól elszakított részeit egymással szemben akarják kijátszani.
(1996. augusztus 20., tudósítás Duray Miklós veszprémi beszédéről)

Az ünnepeink bennünk vannak, történelmi tudatunk részei ezért nagyon sokrétegűek, és nem kell szégyenlenünk azokat a rétegeket sem amelyeket a történelmi közelmúlt héjazott rá - jelentette ki a szocialista politikus. Az új kenyér ünnepévé az ötvenes években vált augusztus 20., és ez nem szégyenfolt közösségi tudatunkban. Fontos
az is - folytatta -, hogy az alkotmányról, a jogrendről is megemlékezzünk, akkor amikor még érvényben van az 1949. augusztus 20-án törvénybe iktatott alkotmány. Azt negyven évvel elfogadása után az 1989-es módosítás sikeresen átalakította, ami lehetővé tette, hogy ez az ország békésen váltson intézményrendszert és
letegye egy új politikai rendszer alapjait. Most közös kötelezettségünk - hangoztatta továbbá -, hogy megpróbáljunk együtt, egymás álláspontja iránti türelemmel és toleranciával olyan alkotmányt elfogadni, amely nemcsak lehetővé teszi a jogállamiság alapjainak lerakását, hanem az európai jogrend alapnormáinak
alkotmányba iktatásával utat nyit Európába.
(1996. augusztus 20., tudósítás Kósáné Kovács Magdának, az MSZP ügyvezető alelnökének Somlóvásárhelyen tartott ünnepi beszédéről)

Megalázó, hogy a Vereckei hágónál meghiúsult a millecentenáriumi emlékmű-állítás, s hogy ott a kisgazdákon kívül senki sem hajtott fejet a honfoglaló magyarok emléke előtt. Bejelentette továbbá, hogy kezdeményezni fogja a kárpátaljai magyar konzul eltávolítását a külügyi apparátusból, mert a szolyvai megemlékezésen előadását
nemcsak magyarul, hanem ukránul is elmondta.
(1996. augusztus 20., tudósítás Torgyán Józsefnek, a Független Kisgazdapárt elnökének Ópusztaszeri beszédéről)

Dönteni kényszer, de vitathatatlan döntés nem létezik. Elutasítani valamit legalább akkora felelősség, mint mellette dönteni. Történelmi felelősség: a megőrzendőt őrizni kell, de tovább cipelni a tarthatatlant nagyobb teher, mint magunkra vennünk a mindenképpen elkerülhetetlen jövő terhét. Ezt jó, ha tudjuk - mondta
Göncz Árpád. (...)

Minket nem béklyóz ma Koppány védelmére méltó múlt - folytatta gondolatmenetét az államfő. Ami Verbőczy hagyatékából - a nemesi Magyarországból - megmaradt, az odaveszett a két világháborúban. Ami a magyarság önrendelkezéséért vívott szabadság küzdelmének hagyatéka - a népfelség és a vallásszabadság - szervesen beépült a jogrendszerünkbe. 1848 követelései napjainkra valóra váltak, ahogyan 1956 törekvései is. S ez nem kevés. A mienk, mert magunk vívtunk meg érte. A jelenünkké vált, s időt álló közös európai érték, aminek a
jövőben is hasznát vesszük.
(1996. augusztus 20., tudósítás Göncz Árpád köztársasági elnöknek a központi állami ünnepségen elmondott beszédéről)

Az érdemes és a kiváló művész címek újbóli odaítélésével a kormány azt a megbecsülést kívánta kifejezésre juttatni, amit az egész társadalom érez a díjazottak művészi tevékenysége iránt - hangoztatta a miniszterelnök. Kifejtette azt a véleményét is, hogy rövidlátó az a kormány, amelyik nem becsüli meg az ország művészeit, alkotóit és olyan feltételeket teremt, amelyek ellehetetlenítik a művészi tevékenységet. Ezzel a helyzettel és gyakorlattal kívántunk most szakítani, és ez csak a kezdet, aminek a folytatása lesz -
hangsúlyozta Horn Gyula.
(1996. augusztus 20., tudósítás a parlamenti kitüntetési ünnepségről)

A miniszter aktuálpolitikai kérdésekről is szót ejtett beszédeiben, így Csengerben elmondta: a tervek szerint szeptember elején Orbán Viktor miniszterelnökkel közös sajtótájékoztatón jelentik be a vidék felzárkóztatására kidolgozott kormányzati terveket. Torgyán József hangsúlyozta: nagyságrendekkel jelentősebb
források nyílnak meg az elképzelések szerint a vidék fejlesztésére.

Hozzátette: reméli a jelenlegi polgári kormány a következő országgyűlési választásokon több ciklusra kap lehetőséget majd aválasztóktól arra, hogy megvalósíthassa a vidék szempontjából sorsdöntő stratégiai fontosságú terveit.
(2000. augusztus 20., tudósítás a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter vidéki beszédeiről)

Kis nemzetek nincsenek, csak kishitűek - idézte Teleki Pál néhai miniszterelnököt Gyimóthy Géza, az Országgyűlés alelnöke vasárnap a Komárom-Esztergom megyei Neszmélyen, a millenniumi emlékzászló átadási ünnepségén.

Gyimóthy Géza kijelentette: voltak és vannak, akik különféle meggondolásból ellenezték, illetve ellenzik a millenniumi megemlékezéseket.

- Mások egyenesen felesleges pénzkidobásnak tartják ezeket az ünnepségeket. Nincs igazuk ezeknek az embereknek - hangoztatta a parlament alelnöke.
(2000. augusztus 20., tudósítás Gyimóthy Géza parlamenti alelnök neszmélyi zászlóátadásáról)

Mécs Imre, az SZDSZ alelnöke kifejtette: az olajügyekkel kapcsolatban a társadalom vélekedése a legfontosabb, nem pedig az, hogy "nem teljesen komplett" tanúk miket mondanak.

Véleménye szerint a társadalom el akarja hinni az olajügyeket, mert úgy gondolja, hogy egyesek erkölcstelenül nagy vagyonra tettek szert, ami tisztességes úton elképzelhetetlen.

Deutsch Tamás, a Fidesz alelnöke, ifjúsági és sportminiszter megjegyezte: el kell kerülni, hogy az olajügy nagy nyilvánosság előtt zajló szappanoperává váljon.

- Ezért az azzal vagy bármely más korrupciós üggyel kapcsolatos teljes igazságot fel kell tárni és nyilvánosságra kell hozni - mondta a fideszes politikus.
(2000. augusztus 20., tudósítás az ópusztaszeri politikai fórumról)

Ezer év erőt adó nyugalmával mondjuk: kell, hogy legyen újra magyar álom. Egy gazdag és erős Magyarország - hangoztatta Orbán Viktor kormányfő vasárnap az augusztus 20-i központi állami ünnepségen mondott beszédében a Parlament előtt.

- Tudja és érezze Magyarország minden polgára: csak együtt álmodhatunk nagyot. Mert senkit sem nélkülözhetünk, mert mindenkire szükség van, és mert senki sincs, akinek álmáról lemondhatnánk -
hangoztatta Orbán Viktor.
(2000. augusztus 20., tudósítás a központi ünnepségen elhangzott miniszterelnöki beszédéről)

Az európai uniós csatlakozás nem jelenti a magyarság kockáztatását, a magyarság nemzeti szuverenitásának csökkenését - mondta, "ugyanakkor semmit sem adnak ingyen, a szövetségen belüli boldogulásunkhoz feltétlenül tanulnunk szükséges".

Mindezt azzal magyarázta, hogy a szovjet birodalomtól való politikai-katonai függőség megszűnte után az uniós tagság merőben más játékszabályokat állít, a nemzeti összetartozás, az európai illeszkedés egybehangolásának új feladatait rója ki az országra.

"Ez pedig kemény próba lesz, melynek során a politikai elit éppúgy vizsgázni fog, mint az egész társadalom. Megmutathatja, meg tudja-e becsülni múltját, és az eredeti gyökerekből táplálkozva tud-e összefogást teremteni" - hangoztatta.
(2004. augusztus 20., tudósítás Szili Katalin parlamenti elnök ünnepi beszédéről)

Kiss Péter kiemelte: Magyarország az uniós tagsággal nagy lehetőségek birtokába jut, s közös a felelősség, hogy hogyan tud ezzel élni.

Hozzátette: "lehetőség birtokába jutunk, hiszen a felzárkózásunk az emberek számára a jólét és a szabadság egyidejű megélését jelentheti, éppen azt jelentheti, hogy mindazt, amit papíron szabad számunkra, amit az alkotmány biztosít, azt a szabadságot a hétköznapokban is végre milliók megélhessék, legyen miből megélni
ezt a szabadságot, ne korlátozza ezt egzisztencia, ne korlátozzák ezt az anyagi viszonyok, ne korlátozza a jólét hiánya (...) Ez az európai Magyarország egyik fő célkitűzése."
(2004. augusztus 20., tudósítás Kiss Péter kancelláriaminiszter ünnepi beszédéről)

Orbán Viktor a magyar belpolitikai helyzetre utalva kijelentette: A magyar gazdaság ma válsággal küszködik. Nő a munkanélküliség, emelkednek, és újra emelkednek az árak. A közvagyont széthordják. Az államadósság lassan megfojt bennünket, elszívja minden erőnket. A költségvetés hónapokkal ezelőtt megbukott, és nem iránytűje a gazdaságnak, hanem a bajok egyik forrása."

Két év alatt Magyarország a remény, a felemelkedés reménye magasságából a válság mélységébe csúszott vissza. "Az igazság az, hogy ma Magyarországon mély gazdasági válság van, ezért tört ki, ebből fakadt a kormányzati zűrzavar. Ezért bukott meg a miniszterelnök és kormánya, és velük együtt a kormányprogram is" -
mondta Orbán Viktor.
(2004. augusztus 20., tudósítás Orbán Viktornak, a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség elnökének Lendván elmondott Szent István napi beszédéről)

Kiemelte: "bizonyos körök csúsztatása" úgy beállítani az uniós csatlakozást, mintha az a Szent István-i mű beteljesedése lenne, mert ugyan az államalapító király hozzákapcsolta az országot a keresztény európai közösséghez, de megőrizte annak szuverenitását is, hiszen Magyarország nem lett része sem a bizánci, sem a
német-római birodalomnak.

"Ezért nekünk annyiban kell kapcsolódnunk az európai szervezetekhez, így az Európai Unióhoz is, amennyiben a magyar nemzet megmaradását szolgálja. Az Európai Unió nem cél, nem a magyar történelem célja, hanem eszköz a magyar megmaradás számára" - mondta a KDNP elnöke.
(2004. augusztus 20., tudósítás Semjén Zsolt KDNP-elnök budapesti ünnepi beszédéről)

Nem képviselik a nemzet erejét, sőt éppen annak egyesítését gátolják a gyűlölködők, uszítók - hangoztatta Kiss Péter kancelláriaminiszter a főváros XV. kerületében a helyi önkormányzat által rendezett szerdai kenyérszegő ünnepségen.

A szocialista politikus a Karácsony Benő parkban arról beszélt, a haza soha nem az ellenségeskedést, a gyűlölködést, nem a kirekesztést jelenti, hanem az együttműködést, a békés építkezést,
az összefogást, a családot, az otthont.

Mint mondta, Magyarországon az utóbbi években túlságosan sok riasztó békétlenséggel, aggasztó és rossz emlékű szóbeli és tettleges erőszakkal kellett szembesülnünk.

A kancelláriaminiszter szerint a gyűlölködők, uszítók, kő- és tojásdobálók, a fenyegetve masírozók és az őket támogatók nem a nemzet erői, nem ők a nemzeti erő, sőt ellenkezőleg, épp a nemzet erőinek egyesítését gátolják, miközben "a leggyalázatosabb és legalantasabb" politikát gyakorolják.
(2008. augusztus 20., tudósítás Kiss Péter kancelláriaminiszternek a rákospalotai "kenyérszegő ünnepségen" mondott beszédéről)

Az ellenzék most többségben van, és ha összefog, annak például adó-, oktatási-, egészségügyi reform lehet az eredménye; ha ez nem történik meg, és folytatódik a jelenlegi kormány eddigi tevékenysége, akkor azonban készülhetünk egy előre hozott választásra - tette hozzá.

Herényi Károly hangsúlyozta: ha ez megtörténik, a választás után azon kell dolgozni, hogy az ország az európai nemzetek sorában arra a helyre jusson, melyet szorgalma és tehetsége alapján
megérdemel.
(2008. augusztus 20., tudósítás Herényi Károly MDF-parlamenit frakcióvezető ünnepi beszédéről)

Szentbeszédében Majnek Antal munkácsi megyéspüspök hangsúlyozta: "Szent István szabadon, önként vette fel a kereszténységet. Felelősséget vállalt népéért, és mert független országot alapítani." Az első magyar királyról szólva megjegyezte, hogy ő az "életével megvalósította Isten imádatát, az iránta mutatott hálaadást".

Györffy György történész kutatási eredményeit tolmácsolva a püspök kijelentette, hogy Szent István király nem volt könyörtelen ítélkező, de nem volt állandóan imádkozó ember sem. Utalt arra is, hogy néhány ellene lázadó törzsfő megmaradhatott birtokain leverése után is.
(2008. augusztus 20., tudósítás a Szent István-bazilika előtt celebrált szentmiséről)

Az uniónak az a célja, hogy mintegy 500 millió állampolgárának jobb életet, nagyobb biztonságot, több szolidaritást teremtsen, és mindezt fenntarthatóvá tegye, az uniós tagság Magyarország számára azt jelenti, hogy részt vehet azokban a döntésekben, amelyek akkor is hatnának ránk, ha nem lennénk az unió tagjai - mondta.

Az unió ugyanakkor nem old meg helyettünk semmit - figyelmeztetett Kovács László, megjegyezve: a megoldásokhoz viszont segítséget ad.

A mai vezetők a Szent István-i életműből tanulhatnak helyzetfelismerést, bátorságot ahhoz, hogy amit meg kell
változtatni, azt megváltoztassák, de tanulhatnak türelmet, bölcsességet is - jegyezte meg, hozzátéve: ne legyünk pesszimisták, van okunk a jövőbe nézésre, elégedettségre, büszkeségre, bizakodásra, az optimizmusra.
(2008. augusztus 20., tudósítás Kovács Lászlónak, az Európai Bizottság biztosának a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Szikszón elmondott ünnepi beszédéről)

Kósa Lajos szerint a mai magyar állam nem látja el alapfeladatait, nem segít az embereknek, nem ad biztonságot.

"Ma a magyar állam a szemünk láttára esik szét, válik funkciótlanná" - jegyezte meg. Kósa Lajos kijelentette: nagyon nagy a baj, sikeres Magyarország ugyanis nem létezik erős, jól működő magyar állam nélkül.

Utalt arra is, hogy Európában erős államok vannak. Nálunk viszont - fűzte hozzá -, fel kell tennünk a kérdést,
hogyan kell újrafogalmazni a magyar államot.

EU-tagként szuverenitásunk egy részéről lemondtunk, de ami a mi kezünkben van, azzal sem tudunk mit kezdeni - mutatott rá a politikus.

Felsorolása szerint az olyan nagy társadalmi kérdéseket, mint a demográfiai problémák, a cigányság integrálása, az elfogadható adórendszer kialakítása, a közoktatás vagy a közegészségügy, az állam nélkül nem lehet megoldani.

"Magyar államra szükség van" - mondta Kósa Lajos, majd megjegyezte: "aki a Magyar Gárdát hívja segítségül, nem őrült, csak kétségbeesett, mert a magyar államtól nem kap segítséget.

Ma az a feladatunk, hogy újrafogalmazzuk, mit kell érteni a magyar államon - mondta Kósa Lajos, hozzátéve: mindenkivel össze kell fogni, akivel lehet, hogy újrateremtsük azt az államot, amit
Szent István alapított.
(2008. augusztus 20., tudósítás Kósa Lajos debreceni polgármester ünnepi beszédéről)

Az államnak a közösség szolgálatában kell állnia - mondta Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője szerdán, Balatonfüreden, a Szent István téren rendezett augusztus 20-i ünnepségen.
    
"Amikor Szent István ezer évvel ezelőtt létrehozta a keresztény, magyar államot, akkor nem azért hozta létre, hogy a saját egyszemélyes hatalmát intézményesítse" - tette hozzá a politikus. Navracsics Tibor szerint Szent István azért szervezte meg "germán minták mentén és a latin kereszténységre támaszkodva" a magyar államot, mert hitt abban, hogy csak az állam jelentheti azt a szervezeti keretet egy közösség számára, amely a továbbélését biztosítja.

Az állam azonban "nem önmagában való", és fennmaradni is csak akkor tud, ha a közjót szolgálja, s ha azok az emberek, akik a választópolgárok, a politikai közösség és a nemzet bizalmából az államot irányítják, őszinteséggel, igaz politikával szolgálják, s nem pedig hazugsággal szerzik meg az emberek bizalmát - mondta az ellenzéki politikus, hangsúlyozva: csak az őszinte, egyenes beszéd jelenti a vezetők legitimációjának alapját.

Vagyis az, ha a közösség szemébe tudnak nézni, és el tudják mondani a gondokat, és ha van erejük a közösség segítségét kérni a gondok megoldásához - fejtette ki az ünnepség szónoka. Navracsics Tibor szerint ha az állam nem ilyen, akkor "nem csak hogy széthullhat, de magát a közösséget is leronthatja".

"Ha az állam csak arra jó, hogy önös érdekek mentén a hatalmon lévők zsákmányát gyarapítsa, akkor csak úgy tudja fenntartani a hatalmát, hogy viszályt szít a közösségekben" - fogalmazott az ellenzék vezető politikusa. Megjegyezte: ismerünk olyan hatalmakat, amelyek csupán úgy tudták fenntartani a hatalmukat, hogy szembefordították egymással a közösség tagjait vallási vagy faji alapon, vagy akár a társadalmi osztályokhoz tartozás szerint is.

Navracsics Tibor szerint az állam akkor szolgálja a közösség érdekeit, ha fajra, nemre, felekezetre, származásra és osztálybeli hovatartozásra való tekintet nélkül "nem tesz különbséget a közösség tagjai között, hanem mindenkinek kínál valami jót".

A tehetségeseknek például azt, hogy érvényesülni tudjanak, s számukra "az állam, a kormány elhárítja az érvényesülés akadályait" - vélekedett Navracsics Tibor, hozzátéve: a kevésbé tehetségeseknek, a rászorulóknak pedig azt a lehetőséget biztosítja, hogy "újra és újra bekapcsolódhassanak a társadalom vérkeringésébe, ne szoruljanak ki onnan, ne érezzék magukat másodrangú polgároknak".

A szegényebbeknek az állam nyissa meg az utat a gyarapodásra, a gazdagokat pedig ösztönözze arra. hogy jövedelmükből a köz javára fordítsanak; olyan akciókra, cselekedetekre, amelyekkel lehetővé teszik, hogy az egész közösség gyarapodjon - mondta a Fidesz politikusa. Az erőseket pedig korlátozza, hiszen az erő nem jogot jelent, hanem felelősséget - jelentette ki az ünnepség szónoka, rámutatva: az erősek erejükkel a gyengék javára éljenek, s őket védelmezzék.

Navracsics Tibor ezt követően az ünnepség mintegy kétszáz résztvevője előtt kérdéseket fogalmazott meg, arra keresve választ, olyan-e ma a magyar állam, amely a közösség javait szolgálja, olyan-e ma, amely a gyengéket védelmezi és az erősek kezét lefogja, olyan-e ma, amely a gazdagokat a szegények segítésére ösztönzi és
olyan-e, hogy mi mindannyian a magunkénak érezhetjük.

Vagy esetleg olyan a magyar állam, amely többször kerül szembe a saját közösségével, mint ahányszor a javait szolgálja, amely szembefordítja a különböző csoportokat, s amely abból él, hogy feszültséget gerjeszt - kérdezte a politikus.

Az állam feladata az, hogy a kibékíthetetlennek tűnő ellentéteket elsimítsa, teremtse meg a béke és a rend alapjait egy közösségen belül, függetlenül attól, hogy a közösség tagja éppen a baloldalhoz vagy a jobboldalhoz tartozik - hangsúlyozta Navracsics Tibor a balatonfüredi ünnepségen.
(2008. augusztus 20., tudósítás Navracsics Fidesz-frakcióvezető balatonfüredi ünnepi beszédéről)

Az államfő ünnepi beszédében a családalapításhoz hasonlította az államalapítást. Mint mondta, a család mindannyiunk számára az otthont jelenti, és az állam is ehhez hasonló: azt jelenti, nemcsak otthonunk, hazánk is van a nagyvilágban. Áder János szerint történelmi sikerünkként értékelhető, hogy "volt és mindig lesz a földnek egy szeglete, egy önálló európai állam, amelyre minden magyar a hazájaként gondol, aminek neve: Magyarország".
(...)
Az államfő szerint ez a közös teljesítményünk tette lehetővé, hogy 1990-ben ismét újraalkothassuk államunkat.     "Ám a történetnek itt koránt sincs vége" - mondta a köztársasági elnök, aláhúzva: "államalkotó nemzetünk tagjaiként ma is úgy érdemes magunkra tekintenünk, mint valódi alkotóira, újraalapítóira államunknak". Áder János hangsúlyozta, rajtunk múlik, hogy a magyar állam XXI. századi építménye milyen otthonunk lesz.  
"Mi, magyarok pedig a vérünkben hordozzuk a tudást, hogy ha a lélek emelkedik, csakugyan vele emelkedik minden" - hangsúlyozta Áder János, aki szerint kezdetnek elég lesz, ha lelkünket "oda emeljük, ahová ez van írva: A haza minden előtt".
(2012. augusztus 20., tudósítás Áder János köztársasági elnök ünnepi beszédéről)

"A Szent István-i életmű jelentése a szuverén magyar állam melletti elköteleződés és a kereszténységhez és az európaisághoz való ragaszkodás” - mutatott rá a miniszterelnök-helyettes.

Megfogalmazása szerint István király nagy művének mai gondolata egyfelől az, hogy nem vállalható a nemzeti önfeladás a Német-Római Császárság, Moszkva vagy Brüsszel kedvéért, másfelől "az öncélú koppánykodás sehova nem vezet". Hozzátette: "mindig akkor ment jól a magyar nemzetnek, amikor hűségesek voltunk a Szent István-i örökséghez".     

A nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes beszédében kulcsfontosságúnak nevezte a megmaradás szempontjából a Szent István-i mű aktualizálását, s mint mondta, a nemzetegyesítés ennek az örökségnek a folytatása.     

Semjén Zsolt hangsúlyozta: egy létszámában kis nép számára csak akkor van esély a megmaradásra, ha minden tagjában benne él a tudat, hogy érdemes és büszkeség ehhez a nemzethez tartozni, s "elsődleges kötelességünk az egyetemes emberiséggel szemben a saját magyarságunk megőrzése, kimunkálása és felmutatása".
(2012. augusztus 20., tudósítás Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes diósdi ünnepi beszédéről)

Az idén kilenc határon túli magyar szervezet és személyiség kapta meg a Külhoni Magyarságért Díjat, amelyet Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár adott át az augusztus 20-ai állami ünnepen hétfőn, a Parlament Delegációs termében.

Semjén Zsolt ünnepi beszédében hangsúlyozta, hogy a díjazottak az egyetemes magyarság megmaradását szolgálják, tevékenységük példaként szolgál. Munkájukat a magyarság mellett az egész emberiség érdekében végzik.

"Nekünk, magyarországi politikusoknak példát adnak magyarságból és megmaradni akarásból" - fogalmazott a miniszterelnök-helyettes.
(2012. augusztus 20., tudósítás a parlamenti kitüntetési ünnepségről)

Kósa Lajos szerint a Szent István-i államalapítás óta "a magyar történet igazi sikersztori". Kevés nép mondhatja el ugyanis magáról, hogy az elmúlt ezer évet úgy élte túl, hogy fejlődik, van jövőképe, van állama és próbálja megtalálni a közös hangot a körülötte élő népekkel - fogalmazott Kósa Lajos.

"Kevés olyan sikersztorit ismer Európa, mint a miénk. Legyünk erre büszkék Szent István ünnepén!" - szólított fel a politikus, megjegyezve: "a magyar államalapítás sikeres volt, máig sikeres és hiszünk abban, hogy az is lesz". Az ünnepi beszédet követően a részvevők megkoszorúzták Szent István domborművét.
(2012. augusztus 20., tudósítás Kósa Lajos debreceni polgármester ünnepi beszédéről)

Murányi Levente és Novák Előd, a párt alelnökei, valamint Szávay István és Z. Kárpát Dániel országgyűlési képviselők emellett szót emeltek a magyar ivóvíz és termőföld védelmében. Murányi Levente arról beszélt: szerinte "az emberiség ellensége momentán a baloldal" és az EU a "legbalosabb tevékenység ma Európában". Hozzátette: "a baloldal célja ma a fehér ember keresztény Európájának lebontása". Véleménye szerint ma "sajnos" nincsen szélsőjobboldal Magyarországon, ellenben van szélsőbal, például a "Gyurcsány-kommandó képében".

Novák Előd az unióval kapcsolatban azt hangsúlyozta, hogy Magyarországnak ki kell lépnie az EU-ból, mert a most formálódó "Európai Egyesült Államok" a Jobbik számára elfogadhatatlan.
(2012. augusztus 20., tudósítás a Jobbik ünnepi nagygyűléséről)

A pártelnök azt írta, ma Európában béke van, de a magyarok nem érzik magukat biztonságban. Hozzátette, az új kenyér ünnepe nem lehet felhőtlen akkor, amikor százezreknek nem jut sem kenyérből, sem másból elég, amikor emberek tömegei válnak jogfosztottá és kiszolgáltatottá a saját hazájukban, "amikor az állam vezetői a választóktól kapott hatalommal visszaélve éppen azt rombolják szét, amelynek védelmére és képviseletére szegődtek: a jogállamiságot és az állam és polgárai közötti bizalmat".

Mesterházy Attila szerint az állami vezetők "sorozatosan megsértik a Szent István óta államiságunk alapját jelentő jogbiztonságot, csorbítják jogainkat, alkotmányos intézményeink működését korlátozzák, a törvényeinket önkényesen átírják úgy, hogy az kevesek érdekét szolgálja a többség érdekével szemben".
(2012. augusztus 20., Mesterházy Attila MSZP-elnök közleménye az ünnep alkalmából)


Tetszett a poszt? Poldi bá a Facebookon is:

4 komment

Címkék: augusztus 20

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Ad Dio 2012.08.21. 09:14:07

Ez a poszt üdítő színfolt az indexen eddig felhozott 20.-ával kapcsolatos írások közt. Gratula!

látjátok feleim szümtükkel 2012.08.21. 09:20:13

"Navracsics Tibor szerint az állam akkor szolgálja a közösség érdekeit, ha fajra, nemre, felekezetre, származásra és osztálybeli hovatartozásra való tekintet nélkül "nem tesz különbséget a közösség tagjai között, hanem mindenkinek kínál valami jót"."

-Nem látni a kínálatot.

"A tehetségeseknek például azt, hogy érvényesülni tudjanak, s számukra "az állam, a kormány elhárítja az érvényesülés akadályait" - vélekedett Navracsics Tibor, hozzátéve: a kevésbé tehetségeseknek, a rászorulóknak pedig azt a lehetőséget biztosítja, hogy "újra és újra bekapcsolódhassanak a társadalom vérkeringésébe, ne szoruljanak ki onnan, ne érezzék magukat másodrangú polgároknak"."

Ehhez képest a kormányfő két éve csak a középosztály megerősítéséről beszél, és azt segíti. Hogyisvagyikez?

"Navracsics Tibor ezt követően az ünnepség mintegy kétszáz résztvevője előtt kérdéseket fogalmazott meg, arra keresve választ, olyan-e ma a magyar állam, amely a közösség javait szolgálja, olyan-e ma, amely a gyengéket védelmezi és az erősek kezét lefogja, olyan-e ma, amely a gazdagokat a szegények segítésére ösztönzi és
olyan-e, hogy mi mindannyian a magunkénak érezhetjük."

- Jó lenne ha Navracsics úr is elolvasná ( meg a hatalom többi bitokosa is, kezdve a képviselő urakkal ) mit is mondott 2008-ban, és saját kérdéseire megpróbálna választ adni az elmúlt két év tükrében.

déjá vu39 2012.08.21. 09:39:07

Hú! Mennyi ismerős, visszaköszönő mondat.

És mennyi minden másképp van. Ajánlom Pozsgay és Szűrős elvtársak valamint N.T gondolatait, különös tekintettel az idők változására.

K.Tomoceusz 2012.08.21. 10:04:24

A körmenetes beszédeket is érdemes lenne csatolni.
2006-augusztus 20.- imaév - az 1 millió imádkozó magyarral.
2008-augyusztus 20.- Erdő Péter az arctalan városi tömegről.
2012-augusztus 20.- Imádkozzunk vezetőinkért.